Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)

VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés

87

Ezután következett az abszolutizmus az Entwurf erőltetésével. Kissé részletesebben ismertettem a reformátusok e korbeli tanterveit, mert figyelmes olvasó sok, rokonvonást fog találni ezek és a Brassai reformja között. És lehetetlen észre nem venni a hasonlóságot Szász vádolása és pere, valamint az 1839. évi köröndi zsinat tantervi reformja miatt a főgondnok tiltakozása és kormányszékhez való jelentéstétele között. A mi tantervi reformunk pontjai között vannak olyanok, amelyeket talán a református tantervből vettek át, de ezek között is olyanok, amelyek a mi reformunk hatására mutatnak.

10. fejezet.

A magyar tanítási nyelv és a szakrendszer.

Az alsó tagozat tanulmányi rendjének a reformját az 1833 évi ürmösi zsinatra névtelenül beérkezett ez a 3 pontból álló javaslat indítja meg:

1. minden „környékben“ állíttassák fel egy olyan iskola, hol a syntaxisig tanulnának; 2. az apróbb falusi iskolákban ne taníttassák a latin, hanem aki tanulni akar, küldessék a „környék“ főiskolájába; 3. a nagyobb iskolákban a retorika előbb taníttassák, mint a poesis s mindkettő csak 1 — 1 évig. A filozófiai tanfolyam pedig egészen más rendet kapjon: a literatura helyébe jöjjön a geográfia és hazai történelem. Taníttassanak némely tudományok, melyek eddig nem taníttattak, mint pl. a trigonometria; mindenik testamentumra a bevezetés és a zsidó régiségek. Testimoniumot is mást kellene nyomatni. A zsinat bizottságot küld ki a javaslat tanulmányozására. A bizottság tagjai: az iskolai felügyelő-gondnokok, a tanárok, Bölöni Farkas Sándor és Gyergyai Ferenc. A bizottság hosszú ideig nem adott életjelt magáról. Közben meghalnak Körmöczi és Molnos. És bekerül a tanári karba Brassai. Az 1837 február 7-én tartott Főtanács, amely a modo provisionis ajánlott Brassait végleges, rendes tanárnak választotta, az alsóbb oskolai tudományok és tanítási rendszer jobb karba és az élet szükségeihez alkalmaztatott arányba hozatalára szintén bizottságot küld ki gróf Bethlen Ferenc isk. felügyelő-gondnok, elnök. Sala Mihály, Veress József, Horváth Ferenc, ifj. Gyergyai Ferenc, Szentkirályi Lajos, Farkas Sándor és a tanárokból álló tagokból. Az 1838 évi augusztusi tordai zsinaton az elnök jelenti, hogy a munkálatot nem lehetett elkészíteni, mert a tagok távol laknak egymástól s azért gyűléseket nem tudtak tartani. Közelebb