Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
85 a teológia már is mindenütt, valamint a többi tudományoknak is egy része magyar nyelven taníttatik s javasolják, hogy ez nemcsak meghagyassék továbbra is, hanem „eljöjjön az az idő, melyben nálunk is, mint más e részben boldogabb nemzeteknél minden tudomány honnyi nyelven adassák elő“. Hogy a deák literatura nem virágzik, annak egyik oka, hogy a klaszszisokban nem jó mód- és rendszerrel tanítják s a másik az, hogy a tógás klasszisokban nem célszerűen s nem elég bőven gyakorolják. E hibák jóvátételére az alsó osztályokat két csoportra osztja: magyar és deák oskolák név alatt. Az elsőben, mely négy év, latint ne tanítsanak, hanem: anyanyelvet fundamentumosan, szépírást, rajzot, alkalmazott természetrajzot, geográfiát, históriát, számvetést, gazdasági földmérést és gyakorlatilag németet. A deákoskola 4 vagy 5 osztály. Tárgyai: a latin és segédismeretei: ó historia, régiségek tudománya, mythologia, görög nyelv eleje, mathesis tudományosabb részei. Ezt a tervet a ref. Főtanács 1833-ban fogadta el s úgy rendelkezett, hogy a magyar osztályokat fokozatosan évenként állítsák fel. Nemsokára kitört a szélcsend után a vihar. Szászt tanártársai szabadelvű eszméiért, a magyar nyelv melletti buzgalmáért, irigyelve falán a közéletben való szereplése miatt is, bevádolták Estei Ferdinánd előtt. Szász ugyanis Köteles felett mondott emlékbeszédében nyíltan és kertelés nélkül kimondotta : „Az a diák nyelv bitangolt uralkodása, mely a nagyratermett nagy lélek repülését ólomsűllyal nyomja, nem a régiség nagylelkeihez hódoló tiszteletből származik, hanem egy gyalázatos bilincs, melyet a sötét századok vaksággal párosult vadsága vert a magyar Genius szárnyára“. Nem a latin ellen akart ő tüzelni, hanem az anyanyelv természetes jogait követelte — s hozzáteszi még: Descartes és Apácai nyomán. A gubernium nyomozó bizottságot küldött Enyedre 1836 márc. 18-án. A vád a következő pontokat tartalmazta: az ifjúság számára „tudós társaságot“ (= önképző kör) alapított, az ifjakat megyegyűlésekre vezette a „vándorpatrioták“ meghallgatására, a városban kaszinót alakított, az ifjakat oda bevezette, megengedte nekik a kaszinóbálba menetelt, a classica litteratura kihalt az ő tanítása nyomán a főtanodából azáltal, hogy az általa készített 1833. évi szervezetbe demokráciái elveket elegyített, a templomba nem járóktól a kenyér elvételét helytelennek mondotta, mert „az lelkiismeret dolga“; azt mondotta, hogy a fejedelmek vannak a népekért és nem megfordítva; helyesli a megyék ellenállását; támadja az isten létének fiziko-theologiai erősségét; összehasonlította az embert a növénnyel, a leveleket a tüdővel; az osztrák kormányt a divide et impera elvével vádolta meg. A további részletekre nem térünk ki. Csupán egy kihall