Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
57 vényhallgatásra a kir. líceumba (1812 nov. 15-én 193. jk. p.). 1811-ben a főkonzisztóriumon az a panasz ellenük, hogy a kurzusaikat elvégzett negyedéves és idősebb tógás diákok nem jártak órákra, nem állottak vizsgára, habár a konzisztórium kimondotta, hogy míg a kollégiumban vannak, a leckéket repetáim kötelesek. Mire a konzisztórium kimondja, hogy veszítsék el minden javadalmukat s eklézsiába sem rendelhetők. 1815. nov. 12-én (240, jk. p.) az a kérésük, persze sikertelenül, hogy görög helyett franciát tanulhassanak. Egy évvel később (1816, 83. jk. p.) azt kérik, ismét sikertelenül, hogy a theologiát magyar nyelven tanítsák, hogy a theologiai tudományokat prédikáció készítés közben minél inkább használhassák. A kollégiumban kirendelésüket tétlenül váró végzett tógások foglalkoztatására az 1830. évi dombói zsinat (97. jk p ) kimondja, hogy az ilyenek a nyomtatott kézi dogmatikai theologiából a tanár jelenlétében heti 1 órán „közönséges vetélkedést“ tartanak. Ugyanez a kézikönyv szolgál ezután a zsinatokon a lelkészjelöltek megvizsgálására normául. Ez a határozat közel jár a kérdés helyes megoldásához, mert a fennálló rendszer keretében előkészítést ír elő a zsinati vizsgálatra. 1833szept. 22-én (repraes. consist. 220. sz.) Székely Mózes igazgató jelenti, hogy a másodévesek „négy praelectiókat járván, a theologiával együtt magukat megterhelve érzik s kérik, hogy a theologia hallgatásától felmentessenek, minthogy még 2 év van annak hallgatására". A kérést nem teljesítik, de megengedik, hogy a német nyelvet csak 2 órán járják. Ez a kérés és határozat kettőt mutat. Egyik az, hogy az ifjúság a papi pályára készületül előírt anyag elsajátítására elégnek érez 3 évet. A másik az, hogy az elöljáróság súlyt helyez a theologiai tudományokra s inkább a nyelvekből enged valamit. Megint olyan mozzanat, amelyet föl lehetett s kellett volna használni e rendezetlennek inkább érzett, mint világosan felismert viszony rendezésére. Az 1835. évi Főtanácson azt kéri az ifjúság, hogy a tanulás rendje úgy változtassák, hogy a fizikusoknak engedjék meg a törvénytanulást s az abszolváltak, kik papságra szándékoznak, ennek tanulására köteleztessenek. A Főtanács ilyen értelemben határoz. Ugyanez az álláspontja a vezetőségnek, mikor a Főtanács 1836. aug. 27-én (164. jk p.) Augusztinovics főgondnok előterjesztésére a just gyakorló tógátus vagy publikus ifjakra nézve kimondja, hogy sok rendetlenkedésük és kihágásuk miatt benn nem lakhatnak; ha azonban belső hivatalra kedvük volna s magaviseletükről bizonyítványt adnak, bennlakhatnak, de „kötelesek a theologicum stúdiumot gyakorolni s magukat az iskolai rendhez és fenyítékhez alkalmazni. Az 1833. évi zsinat egy névtelenül érkezett javaslatot tár
