Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)

X. rész: Tanárok

574

értekezései a Család és Iskolában jelentek meg 1878-tól, melynek rendes rovatvezetője volt. A Kér. Magvető egy nehány tartalmas tanulmányt hozott tőle (1881, 1883, 1885—87. évf.).

82. Hajós Béla. Az 1875-ben Richmond Anna által alapított tanári székre választották meg. Tulajdonképen nem a tanári pályára készült, hanem az orvosira. Természetrajzot tanított 1875 szept. 1-től „nagy fizetés“ mellett, amint Benczédi mondja, (havi 44 frt 40 kr), holott a régebbi tanárok még mindig évi 660 frt fizetéssel nyomorogtak. 1879 febr. 1-től szabadságot kapott, hogy vizsgázhasson. Utolsó szigorlatát Pesten tette le márc. 22-én, ápr. 2-án felavatták orvosdoktornak. Megyei és vasúti orvos lett Baróton.

83. Péterfi Dénes (1851—1925). Nagyajtán született székely katonacsaládból. Elemi iskolájának végzése után a kolozsvári unitárius kollégiumba kerül, melybe „az áhitat és tisztelet érzéseivel“ lép be. Abban az időben, melyben száj ról-szájra járt az abszolutizmus iskolai politikája ellen vívott eredményes küzdelem történelme. A tanulmányok rendjébe ez időben bővebben bekerül már a természettan és vegytan. Első helyre kerül az osztályában s ezt mindvégig tartja. Kriza Vadrózsái akkor jelentek meg. Érdeklődő lélekkel olvassa Jósika, Jókai, Kemény regényeit, Vörösmartyl, Aranyt, Petőfit, kiknek költeményeit „előadni is jól tudta“. Eötvös Karthausija, A XIX. század uralkodó eszméi, történelmi és bölcsészeti művek, a materializmus elleni harc kötik le figyelmét, Platon, Cicero művei az ő tápláléka. A kollégium hatását abban látja, hogy táplálta a nemzeti irodalom szeretetét, megnyitotta az utat a régi műveltség ismeretéhez s többet nyújtott, mint azelőtt, az újkori tudományból. A theológia elvégzése után mint köztanító, egyúttal kolozsvári segédpap is. Derzsi Károly Londonból hazajővén, a Főtanács 1874 aug. 30-án választja meg utódjául. Londonba indult 1874 szept. 9-én s hazajött Párison, Strassburgon, Münchenen és Bécsen át 1876 jul. 15-én. 1876. aug. 27—28-án az árkosi zsinat Ferencz Józsefet püspökké választván, a kolozsvári papság és féltanárság megüresedett. Erre az állásra a zsinat Péterfit választotta tanárnak, akit felszenteltek s konzisztornak is megválasztottak. Az eklézsia pedig szept. 24-én választotta meg Derzsit az első, Péterfit a második papi állásra. Derzsi József lemondása után első pap és a theológián „féltanár“, aki a gimnáziumban is tanít vallást és filozófiát. Maga iskolai működését csak a templomi szolgálat kiegészítőjének tartja. Boldog annak tudatában, hogy az unitárius reformáció első templomának papja. De annak nem előnyét és díszét érzi, hanem kötelezettségét. Korában a theológiai tudományok között egy új tudomány, az