Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)

VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés

56 azokat nem járták s vizsgálatra nem állottak. A határozat az, hogy a következő examenkor a theologiából a próbát meg­tenni tartoznak privata industriájuk által készülve arra; ha elmulasztják, minden beneficiumukat elvesztik; mostani hibá­­jokért egész praemiumokat veszítsék s míg mulasztott köteles­ségeiket nem teljesítik, eklézsiába nem rendeltetnek. 1812-ben aztán a ravai zsinat tesz egy félénk lépést ebben az irányban, mikor kimondja, hogy theologiai osztály egy lesz s theologiát hallgatni fognak a filozófiai tanulók mind, a praeseseket és köztanítókat sem véve ki. Ennek folyama 4 év s napi 1 óra reggel 6—7-ig. Ez a zsinat már bifurkálja a tógátusok és pub­licus secundanusok tantervét, mert utóbbiak tanfolyamát 3 évre szabja. Ez az első nyoma annak, hogy a theologiai tanulmá­nyokat külön kiemelik és hangsúlyozzák. A polgári pályára készülők a tanfolyamot 3 év alatt végzik, a tógástársaság tagjai, kik belső hivatalra készülnek, 4 év alatt, mert ezek görögöt, zsidót, pastoralis theologiát is tanulnak, „mely a papi hivatalra készítés és készület“, tehát csak ebben a három tárgyban látják a papi pályára való előkészítés faji megkülönböztető jellegét. Ezen a renden hosszú időn keresztül nem történt lényeges változás. A 3 és 4 éves tanfolyamok óráinak beosztásában, valamint egyes tárgyak anyagában vagy előadásában lehettek fogyatkozások, mert pl. 1818 febr. 16-án a fizikusok azért ke­rülnek esküdtszék elé, mert nem hallgatják a pastoralis theo­logiát. Kikérdezésük alkalmával nyíltan mondják, hogy ezután sem fogják hallgatni, mert abban „non multa est scientia.“ Ha dogmatika volna, vagy a theologiának más része, pl. egy­háztörténelem, szívesen hallgatnák, de ebből tudnak annyit, amennyi szükséges. Az 1823. évi Főtanács szükségesnek látja, hogy egyházi törvényeinket ifjaink bővebben tanulják. De minthogy ezek teljesen összeszedve tanításra alkalmas tudo­mányos formában még nincsenek, megbízzák Máté Elek con­­sistoriális matrimonii defensort ezek összegyűjtésével. Nem akadtam nyomára, hogy ez megtörtént-e. Azt hiszem azonban, hogy nem, mert a 60-as években Mikó gyűjtötte össze a ka­nonokát. Nem voltak kellően foglalkoztatva azok a veteranus tógá­­sok, akik az évfolyamokat lehallgatták s a kollégiumban várták papi vagy mesteri állásokra való kirendelésüket. Sem ők maguk nem tudtak hasznosan foglalkozni, sem a vezetőség nem tudott nekik foglalkozást adni. Aztán az ifjúság is érezni kezdette, hogy olyan dolgokat is kell tanulnia, minek közvetlen értékét nem látta s viszont olyanokat nem tanult, minek jövő pályáján szükségét érezte. Az utolsó évfolyamok tanulói megtették, hogy mielőtt bevégezték volna az előirt leckéket, beiratkoztak tör­

Next

/
Thumbnails
Contents