Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
56 azokat nem járták s vizsgálatra nem állottak. A határozat az, hogy a következő examenkor a theologiából a próbát megtenni tartoznak privata industriájuk által készülve arra; ha elmulasztják, minden beneficiumukat elvesztik; mostani hibájokért egész praemiumokat veszítsék s míg mulasztott kötelességeiket nem teljesítik, eklézsiába nem rendeltetnek. 1812-ben aztán a ravai zsinat tesz egy félénk lépést ebben az irányban, mikor kimondja, hogy theologiai osztály egy lesz s theologiát hallgatni fognak a filozófiai tanulók mind, a praeseseket és köztanítókat sem véve ki. Ennek folyama 4 év s napi 1 óra reggel 6—7-ig. Ez a zsinat már bifurkálja a tógátusok és publicus secundanusok tantervét, mert utóbbiak tanfolyamát 3 évre szabja. Ez az első nyoma annak, hogy a theologiai tanulmányokat külön kiemelik és hangsúlyozzák. A polgári pályára készülők a tanfolyamot 3 év alatt végzik, a tógástársaság tagjai, kik belső hivatalra készülnek, 4 év alatt, mert ezek görögöt, zsidót, pastoralis theologiát is tanulnak, „mely a papi hivatalra készítés és készület“, tehát csak ebben a három tárgyban látják a papi pályára való előkészítés faji megkülönböztető jellegét. Ezen a renden hosszú időn keresztül nem történt lényeges változás. A 3 és 4 éves tanfolyamok óráinak beosztásában, valamint egyes tárgyak anyagában vagy előadásában lehettek fogyatkozások, mert pl. 1818 febr. 16-án a fizikusok azért kerülnek esküdtszék elé, mert nem hallgatják a pastoralis theologiát. Kikérdezésük alkalmával nyíltan mondják, hogy ezután sem fogják hallgatni, mert abban „non multa est scientia.“ Ha dogmatika volna, vagy a theologiának más része, pl. egyháztörténelem, szívesen hallgatnák, de ebből tudnak annyit, amennyi szükséges. Az 1823. évi Főtanács szükségesnek látja, hogy egyházi törvényeinket ifjaink bővebben tanulják. De minthogy ezek teljesen összeszedve tanításra alkalmas tudományos formában még nincsenek, megbízzák Máté Elek consistoriális matrimonii defensort ezek összegyűjtésével. Nem akadtam nyomára, hogy ez megtörtént-e. Azt hiszem azonban, hogy nem, mert a 60-as években Mikó gyűjtötte össze a kanonokát. Nem voltak kellően foglalkoztatva azok a veteranus tógások, akik az évfolyamokat lehallgatták s a kollégiumban várták papi vagy mesteri állásokra való kirendelésüket. Sem ők maguk nem tudtak hasznosan foglalkozni, sem a vezetőség nem tudott nekik foglalkozást adni. Aztán az ifjúság is érezni kezdette, hogy olyan dolgokat is kell tanulnia, minek közvetlen értékét nem látta s viszont olyanokat nem tanult, minek jövő pályáján szükségét érezte. Az utolsó évfolyamok tanulói megtették, hogy mielőtt bevégezték volna az előirt leckéket, beiratkoztak tör