Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
X. rész: Tanárok
555 nyit szenvedett, hogy szökött meg, hogy került Kalkiszba, hol könyvkötéssel töltötte idejét, latint, angolt, franciát tanított egy városi iskolában. Később önálló intézete volt, megtanulta az új- és ó-görög nyelvet. Athenaeben tanári vizsgát tett, melyre büszke volt, mert a tudományok bölcsőjének, szülővárosának tartotta a világ. Kezdetben hallani sem akart a hazatérésről, sőt fogadkozott, hogy soha többé a szolgaság földjére nem fog lépni, ha ezer esztendeig kell bujdosnia és tízszer ezer szenvedés között megőszülnie. De később erőt vett lelkén a honvágy s kérte bátyját, hogy eszközöljön ki számára amnesztiát. „A hontalanság gondolata egész valómat megzavarja", írja egyik levelében. Hazudik, aki azt mondja: ubi bene, ibi patria. Számunkra e nagy világon hazánkon kívül nincsen haza. Az amnesztia kieszközlését megkísérelték atyja, bátyja. Még választ sem kaptak. Az egyház nem mert szót emelni érette. Búskomorság vett rajta erőt. Orvosai Nápolyba küldötlék. Már közel volt Nápolyhoz, midőn azt írta bátyjának, ha több levelet nem kap, jele, hogy meghalt. Ezek voltak utolsó sorai. A tenger nyelte-e el a testét, vagy parti sziklák között van-e sírja, nem tudjuk. Nem érhette meg, amitől fájó szive talán meggyógyult volna, hogy hazáját még egyszer lássa. Kiváló tehetségű, széleskörű és alapos képzettségű ifjú, kitől sokat várhatott volna egyháza és a nemzet, ha megadatott volna, hogy nyugodtan betölthesse hivatását. 71. Botár Ferenc 1825-ben született. 1850 nov. 10-től tanított, mint köztanító, írást, rajzot és űrtant. Első havi fizetését rajzminták vásárlására ajánlotta fel. 1854 szept. 1-én Kovácsi Pálfi Dénes tanítványával külföldre indul s az E. K. Tanács a latin nyelv ideiglenes tanárává nevezte ki helyette. 1856 szept. 1-ig tanított mint segédtanár. Később a Wesselényi-fiuk nevelője lett. Egyházi tanácsosnak is megválasztották. 1879 okt. 17-én halt meg Budapesten. 72. Bedő Dániel 1827-ben született Sepsikőröspatakon’ Iskolái végeztével mint köztanító 1850 nov. 10-től a költészetet’ szónoklattant és görögöt tanította. 1854 szept. 1-én lemondott a szeniorságról és köztanítóságról s a görög nyelv ideiglenes tanításával bízták meg. 1855 szept. elején megint kinevezik emelt fizetéssel, mert másként nem akart vállalkozni. A görögöt abban a hónapban nem tanították, mert Bedő a fizetés csekélysége miatt vonakodott. Végűi K. Nagy Elek főgondnok egyezett meg vele heti 3 óráért 300 írtban. 1856. augusztusában mellőztetése miatt lemondott. Helyébe jött Marosi Gergely. A kolozsvári tudomány-egyetem felállítása után az egyetemi könyvtár őre lett. Mint nyugalmazott könyvtárőr és egyházi tanácsos Kolozsvárt halt meg 1904 szept. 21-én. Munkája: A
