Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
X. rész: Tanárok
556 görögök története növendékek számára. Fleury Lamé után ford. Pest, 1861. 73. Marosi Gergely 1855-ben érettségit tett. 1856 szept.-től 1857 júliusáig köztanító volt. De már az 1855. évi Főtanács akadémitának jelölte más négy társával. 1857 szeptemberében Ferencz József és Buzogány Áron társaival Göttingába mentek. 1859 nyarán hazajővén, tanár lett Székelykeresztúron. Az 1862 évi Főtanács a kolozsvári kollégiumhoz tette át, hol 1862 szeptemberétől 1866 szept.-ig szolgált, tanárság mellett papi teendőket is végezvén. A két hivatalt igen terhesnek érezvén, visszakivánkozott Keresztúrra, ami annál könnyebben megtörtént, mert az ott szolgáló Símén Domokos épen ellenkezőleg Kolozsvárra vágyakozott. Az 1806. évi Főtanács kicserélte őket.47 74. Pap Mózes. Született Szentmihályon 1830 okt. 11-én. Iskoláit Keresztúron kezdette, 3 éven át Torockón folytatta Sebes Pál és Győrfi József tanítók alatt. Innen Tordára ment, hol 3 évig tanult Darkó Mihály igazgató alatt, kit mindég mint nagyon jó tanítót emlegetett. 1848 szeptemberében nemzetőr lett s mint őrmester utoljára a Gál Sándor segédtisztje volt. 1850 nov.-ében a kollégium megnyílt, itt folytatta tanulását. Kevesen voltak diákok, alig 30-an. 1853-ban érettségi vizsgálatot tett. A következő 2 évben a theológiát végezte s egyben tanította a latint az alsó osztályokban. 1855 szept. 7-én pappá szentelték. 1856 márc. 6-án indult Nagy Lajossal Göttingába. A költséget peregrinatioval gyűjtötték össze. De ő beteg lévén, csak a Nyikó vidékén és Kolozsvárt járt. Két félévet Göttingában töltött. Hallgatott Webertől fizikát, Wöhlertől vegytant, Dirichlet-tői számtant. Egy félévre Berlinbe ment ót. 1857 aug.ban jött vissza, de már a jun. 10. Főtanács rendes tanárnak választotta. Tanított latint, algebrát, geometriát. 1859-ig második pap is volt az eklézsiában. Ekkor egyházi közigazgatási jegyzőnek választották. 1862-ben egyházi főjegyző lett. 1875-tol a tanárság mellett Kriza halála folytán püspökhelyettes volt 1876 augusztusi zsinatig, mikor a püspökválasztásnál való mellőzés miatt a főjegyzőségről lemondott 1891 elején agyszélhüdés érte. 2 hónapig súlyos beteg volt, de ez év junius végéig még tanított. Ekkor nyugalomba vonult s Tordára költözött. Kevés beszédű, halkszavu ember volt. A főiskolai tanárok anyakönyvébe ezt írta: „Élettörténetemet csak magam ismerem és az nagyon szomorú“. 75. Buzogány Áron.48 Született 1834 május 1-én Hosszú47 Életrajzát I.bővebben SárdorJános A székelykeresztúri gimn. tört. 130 1. Irodalmi munkássását 1 a K Magvető tárgymutatójában, arcképét az Unit. Közlöny, 1891. évf.-ában. 48 Ferencz József: Buzogány Áron, Kér. Magvető, 1895.
