Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)

X. rész: Tanárok

553 azokat a kanonokai, melyeket az egyház keletkezése óta ön­­kormányzati jogkörében hozott. Ez a rendkívüli fáradsággal összeszedett nagybecsű munka ma is kéziratban van — nagy kárára egyházjogi irodalmunknak —, melyet utána nálunk még csak Tóth György mívelt, valamint kéziratban maradt Német mondat című dolgozata is. 1862-ben egyházi pénztárnokká választatott. Itt új mező nyílt meg az ő önzetlen és puritán munkálkodásának. Elve volt a pontos és szorgalmas kezelés mellett a takarékos gaz­dálkodás. Hogy a kiadásokat lehetőleg korlátozza, a pénztár állapotát aggasztó színben szokta és szerette feltüntetni. 1864-ben Kolozsvár városa követévé választotta a Kolozsvárt tartott országgyűlésre. Később a népnevelésről szóló 1868. évi 38. t.-c.-nek végrehajtásakor az E. K. Tanács tárgyalásai alkalmával mint „csökönyös autonómista“ sokszor zúgolódott az, aki ré­gebben nyíltan és határozottan harcolt a némettel. Jutalmat sohasem keresett, sohasem várt. Legkedvesebb jutalma volt „kötelességei teljesíthetése és teljesítése“. 1872. évi március 10-én halt meg. 70. Jakab József.*6 Jakab Elek öccse, született Szentge­­ricén 1821 okt. 29-én címerleveles nemes székely családból. Elemi iskoláját otthon végezte; a híres Tiboldi tanítónak ked­ves tanítványa volt. A gimnáziumot Keresztúrt kezdette, ahol a kolozsvári kollégium példájára akkor alakult olvasó-egyletnek, amely a magyar irodalom mívelésére és nyelvek tanulására alakult, szorgalmas tagja volt 1839 szept.-ében Kolozsvárra ment. Itt két legjobb barátjával, Gál Zsigmonddal, e sorok író­jának édes atyjával és Albert Jánossal egy szobába került. Brassainál, az akkori igazgatónál volt ebédje-vacsorája, kinek áldásos hatása volt a fogékony lelkű ifjúra Beállott az olvasó­­egyletbe, szorgalmasan olvasott, tanult és írt, 6 éven keresztül lelkes tagja volt, mint pénztárnok, gazda, ellenőr, jegyző és elnök. Nagy tisztelettel vették körül Bölöni Farkas Sándort, részleteket olvastak fel Északamerikai utazásából, ünnepelték Wesselényit, mint a népszabadság rettenthetetlen bajnokát. A politikai mozgalmak erősen hatottak az ifjúságra s a kor refommozgalma magával sodorta őket is. 1843 júniusában elvé­gezvén a gimnáziumot, azonnal köztanítónak alkalmazták s nemsokára rá másodfőnök lett. 1841 nyarát egyik tanítvá­nyánál Abrudbányán töltötte. Itt ébredt az a gondolata, hogy bányamérnök lesz Selmecbányán. Saját szorgalmán megtanult már franciául, románul. Most angolul kezdett tanulni. 1845 elején kijelölték külföldi akadémitának. Az 1845. évi homoródalmási 43 43 Várfalvi Nagy János: Jakab József életrajza. Kér. Magvető, 1872.

Next

/
Thumbnails
Contents