Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
X. rész: Tanárok
548 Jelszava megint Herdertől: „Unitarier in gutem Verstände müssen wir alle sein: denn die Lehre von einem Gott ist Grundstein des alten und neuen Testaments“. Kanthoz fordul s tőle kérdi, mit tart istenről? Gondolkodhatunk róla s hihetünk benne, de meg nem ismerhetjük. Azért minden, ami istenről az emberben van, az okos hit szüleménye. Az okosság és természet egy istent prédikálnak, a Szentírás egy istent tanít, a história egy istenre vezet. Az isten a természetben jelentette ki először magát s ennek tolmácsa a józan okosság. Az okosság az istenség földi vicéje, a természet a minden kijelentést megelőzött originál, a kijelentés az okosság és természet mennyből jött tolmácsa, a história az emberi nem vezércsillaga. Ha ezek megcsalnak, bizhatik-e gyermek szülőibe, a tanítvány tanítójába, az utazó az út mellé állított vezérbe? „Nem lehet az isten egységéről való tudománynál igazabb“. Az isten egységéről való tudomány nap a vallások országában“. 1816 október 1-én elvette Végh Zsuzsát, gróf Esterházy gyalui gazdatisztjének leányát, aki egy év múlva meghalt. Másodszor is megházasodott, nőül vevén Frank-Kiss Zsuzsannát. Három élő leánya maradt. Meghalt 1839 május 14-én (Fasc. 7. 695.) Halálát hibás foghúzás s túlzásba vitt kötelességteljesítés okozta. Ágoston István főbíró, eklézsiái gondnok, státus pénztárnokának egyetlen fia temetésére hívták szolgálni akkor, mikor foghúzás miatt magas lázban feküdött. Nem gondolván betegségével, ment s állandó szélviharban végezte teendőjét. Azután hazament, lefeküdt s többé íel sem kelt. Temetése páratlanul impozáns volt. A templom zsúfolásig megtelt Fűzi mondott felette beszédet úgy, hogy az egész gyülekezet zokogott. A templom alatti kriptába temették. Munkái az említetteken kívül: Két zsinati beszédek, Kolozsvár, 1821 és A beszédben és cselekedetben hatalmas pap. Szász Mózes felett, 1824. 67. Szabó Sámuel. Tanár volt 1830 szeptember 1-től 1832 szeptember 1-ig. Életrajzát 1. Sándor János: A székelykeresztúri unitárius gimnázium történelme, Sz.-Keresztúr, 1896. 124—127.1. 68. Kriza János. 1811 junius 28-án született Nagyajtán. Torockón, Székelykeresztúrt tanult, 1829-től a bölcsészeti tanfolyamot Kolozsvárt végezte, 1833—35-ig a ref. kollégiumban a jogi tanfolyamot. Egyik alapítója s első könyvtárnoka volt az olvasó társaságnak. Korán kezdett fordítani, verselni s költeményeiket Szentiváni Mihállyal együtt adták ki hetenként Viola és Remény cím alatt kéziratban. 1835-ben kolozsvári pappá választatván, Berlinbe ment s ott tanult 1837 nyaráig. Ekkor hazajött, de betegsége miatt csak egy év múlva kezdette meg papságát. 1839-ben szerkesztették és kiadták a Reményt. Ko
