Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
X. rész: Tanárok
549 moly férfi, de volt benne valami kedves és rokonszenves, amiért az ifjúság szerette: a kedély és érzület nemessége és gyermeki naivsága. Úttörő munkás a diákság körében, aki a nemzeti nyelv helyfoglalását elősegítette. A reform és a haladás feltétlen híve minden téren. Ez a fiatalember alighogy belép a kollégium tanári karába — a szintén szabadelvű s reformszellemű Brassaival egy időben, — lelke vonzalmai azonnal kijelölik pártállását. Az ifjúság és tanári kar között nincs meg a mindenek előtt szükséges lelki összhang és megértés. Az ifjúság a maga lendületében saját maga keresi a művelődés útjait, amelvek nem mindenkor azonosak a tanári kartól ajánlottakkal. Kriza a maga áldott jóságú leikével az ifjúság pártjára áll. Nem győzi eleget hangoztatni tanártársai előtt, hadd boldoguljanak saját terveik szerint. Mint embert mindenki szerette és tisztelte. Címe : kedves főtisztelendő úr. A közvélemény az ifjúság atyjának, nejét az ifjúság anyjának tartotta. Kora átmenet a régi latin nyelvű klasszikus iskola és a nyugateurópai modern és nemzeti szellemű rníveltség között. Ő öntudatosan tör pálcát az utóbbi mellett. Önerején megtanul angolul, franciául és németül. És beszédjeiben az irodalmak klasszikusait és magyar költőket idéz ahelyett, hogy azokat görög és latin idézetekkel cifrázná, melyek dagályossá, élettelenné teszik azokat, ami annyira hátrányosan jellemzi kora egyházi beszéd-irodalmát. Boros is,42 Jakab Elek is43 megállapítják, hogy e tekintetben körünkben reformálólag hatott, új szellem képviselőjeként lépett fel. Előadása nem szónoki erejű, de beszédjei tartalmasak és ragyogó stilus a legfőbb jellemvonások. Koráig Szent-Ábrahámi Summája volt a hiltanhallgatók tankönyve, mely még a dézsi komplanáció és a cenzúra békjóit nyögi. Kriza hittanán látszik már a józan angol- és amerikai unitárizmus üde színe s eleven szelleme (1. bővebben I. kt. 91—96. 1.). Az ő korába esik a londoni ösztöndíj létesítése. Paget vetette fel, de Kriza valósította meg, ő agitált mellette. Fordította s bizonyos tekintetben átdolgozta kis gyermekek számára angolból a Keresztény vallás elemei c. kátét, mellyel útat nyitott nálunk a történelmi és dogmai kötöttségektől mentes szabadelvű hittételek terjedésének. 1861-ben a tordai zsinat Székely Mózes főjegyzővel és püspökhelyettessel szemben püspöknek választotta. Az olvasó és önképző egyesületeknek püspök korában is védelmezője maradt. Az abszolutizmustól való félelmökben az öregek, a konzervatívok meg akarták szorítani az ifjúság szabadabb 42 Kriza János emlékezete. Kér. Magvető, 1911. 328—337. I. 43 Kriza János unitárius püspök életírata. Kér. Magvető, 1878. 65—104.1.
