Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
X. rész: Tanárok
545 volt, „orcán teljes pirossága — ami ezen a fonnyasztó földön ritkaság — szó nélkül nem igen maradott“. Munkái: A valóságos ember képének két iővonásai. Ágoston Márton felett 1806. Kolozsvár. — A keresztény vallás igazi és belső valósága 1806 jun. 30-án a vargyasi zsinaton. U. o. 1807. — A gyenge nem erősíttetése özv. Fejérvári Sámuelné Pákei Judith felett. 1808. — Kér. Mária. Tarcsafalvi Pálfi Mária Szentiványi Zsigmondné felett. U. o. 1808. — A bölcs ember szemléltetés formáltatásában és nagyságában Lázár István felett 1811 nov. 10-én. Ú. o. 1812. — Irt még: Erkölcstant (a kollégium könyvtárában, jegye: Kéz 771.) Leírta Sebes Pál 1807. 66. Sylvester György (1785—1829.). Tarcsafalván született. 1802-ben lett a keresztúri gimnáziumban tógás diák. Magántanítója Gyöngyösi István.39 * Tanulását Keresztúrt 1805-ben végezte. A fériákat több Ízben Segesvárt töltötte a német nyelv megtanulása végett. Benczédi Gyöngyösinek ezt ez adatát helytelenül vonja kétségbe, azt állítván, hogy németül Szebenben tanult meg 1808/9. iskolai évben, ahol Bruckenthal szász ispán fiának tanítója volt. Ha ez igaz volna, mondja Benczédi, akkor ez a székely gyerek korát száz évvel előzte volna meg, hiszen Ferenc császár nejének Erdélyben utazása alkalmával a mágnás asszonyok sem tudtak németül. Hát ez lehet. De az is igaz, hogy mióta József császár a német kötelező tanítását elrendelte, az iskolai Fasciculusokban többször látjuk, hogy egyikmásik diák a német szó megtanulására vakációkra szász városokba megy. Sőt megtörténik ez már Mária Terézia alatt is. 1803 szept.-ében kolozsvári tógás diák lett. 1810 szept.-étől 1811 május 10-ig az etimológisták praeceptora, ettől kezdve iskola-főnök és az orátorok preceptora 1812 ápr.-áig. Ez évi Főtanács (1812 jan. 4.) Székely Miklós mellé akadémiára választotta. Pünköst szombatján Brassóban, hol „látás-hallás végett járt“, mint muszkakémet elfogták s 3 óráig ült. 1812 szept. 10-én indult akadémiára; okt. 20-án érkezett Bécsen, Prágán, Dresdán és Lipcsén keresztül Jenába. Itt volt 1813 okt.-ig, innen ment Göttingába, ahol Székely Miklóssal együtt lakott. Augusztinovicshoz (1814 szept. 7.) írja: miután apja márc. 18-án s akadémiára menetelének a püspökkel együtt főeszközlője és legnagyobb földi jóltevője P. Horváth Miklós főgondnok is jun. 16-án meghalt, kitölt, vagyis félbeszakadt az ő akadémiai korszaka is.“ Nincs többé segítője. Pénzt kér, hogy haza indulhasson. 1814 nov. 21-én indult Bécsből haza. 1815 febr. 1-én köszöntött be. Székfoglaló értekezése: Dissertatio inauguralis de dignitate et praestantia religionis. Gálfy József azt írja róla, 39 Emlékeimből. Unitárius Közlöny, 1890. Dr. Gél Kelemen: A kolozsvári unitárius kollégium története. 11. 35
