Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
4 kollégiumi tanterv a falusi iskolának igen sok s teljesíthetetlen teendőt rak a vállára. A falusi iskola helyes terve meg nem ád elégséges foglalkozást. A II. Ratio a gimnáziumot úgy fejlesztette hatosztályúvá, hogy a falusi iskolák negyedik osztályát csatolta hozzá. A népiskola, mint a gimnáziumtól függ.tlen, sajátcélú intézet, egy későbbi kornak a szülötte s csak a kiegyezés utáni alkotmányos élet iktathat'a törvénykönyvbe. Régen sok tekintetben csak előkészítőnek tekintették — nemcsak nálunk — a latin iskolára s azért tantervében szerepelt a latin, II. József idejében a német, a németesítés letűnte után megint a latin, majd az abszolutizmus megint erőltette a németet. Ahol tehát a következőkben falusi iskolákról lesz szó, ott értendő a gimnáziumra előkészítő elemi iskola is. A falusi iskolákra nézve az első rendszeres tantervet 1817-ben találom (1. az Oskolamester c fej.-ben) a mesteri utasításban. Túlteng benne a latin, sőt előfordúl a német is; aztán kis- és nagy káté, szent história, éneklés, számolásból a négy alapmivelet, Erdély földrajza, a történelemből is valami és „ha a gazdaságról is tanulhatnának valamit“. 1830-ban a főkormányszék jelentést kér iskoláinkról. Erre a felhívásra a konzisztórium válaszában ezt olvassuk : „minden eklézsiánkban az oskolamester köteles a mindkét nemből levő növendékeket az úri imádságra, apostoli hit formájára, tízparancsolatokra, írásra, olvasásra s kevés számvetésre, a férfinemből levőket külön a deáknyelv elementumaira is megtanítani“. E hivatalos jelentés adatai teljesen egyeznek a Kovács István és Jakab Elek rajzolta iskolai kép adataival. Az 1833 évi ürmösi zsinat egy névtelenül beadott s több tárgyat magába foglaló javaslatot tárgyal, melynek kérdésünkre tartozó része az, hogy minden körben állíttassék fel egy olyan iskola, mint a torockói, ahol a syntaxisig bezárólag tanulnának és az apróbb falusi iskolákban ne taníttassék a deáknyelv, hanem akik azt tanulni akarják, küldessenek a kör iskolájába. A javaslatot a zsinat elfogadta, de egyelőre nem valósúlt meg. A javaslat annak a képtelen gondolatnak a felismerésén alapszik, hogy falusi földmíves gyermekeknek latint kell tanítani és tanulni. De a latin megrögzött előszeretetétől az ismeretlen szerző maga sem tud teljesen szabadulni. Az 1837-ben kiküldött tanulmányi bizottság az 1839. évi nyári Főtanácsra beadja javaslatát, melyben az elemi iskolára nézve ezeket olvassuk: Az elemi iskolai szakasz három évi folyam s oly tárgyakat foglal magában, »melyek a gyermekek elméjét kifejtsék“. Az első évi folyam tartama falun Szent-Mihály naptól Szent-György
