Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
5 napig, a gimnáziumokban és kollégiumokban „a szokott tanulási időszakok“. Tárgyai: Értelemgyakorlások, betüzés, olvasástanulás, írás homokban, fatáblán, vagy más olcsó módon, számvetés, vallás imádságokban. Miatyánk, Hiszekegyisten, tízparancsolat, szent história. A második évfolyam tárgyai: kis és nagy katechizmus közti kiterjedésben dolgozandó katechizmus első része, olvasásgyakorlás, számvetés második része, földleírás, hazai történetek rövid summája, írásgyakorlás Harmadik évfolyam: a katechezis második, vagy erkölcsi része, számvetés harmadik folyama, természeti tudomány és gazdasági ismeretek, közéletben előforduló irományok készítése, kéziratok olvasása. Mind a három folyamban éneklés. Kézikönyvek ügyében következőket találja a bizottság szükségeseknek : Ábécé mesék és erkölcsi történetekkel egyben, katechezis, földleírás és hazai történetek, természeti és gazdasági ismeretek vázlata, irományok mintája, számvető-könyv. Felkérésre könyvek írására vállalkoznak: Székely Sándor a földleírás és hazai történelem, Brassai az ábécé és számvetés, Sárosi Sámuel és Gyöngyösi István a katechezis, Székely Mózes és Joó István „bizonyos tárgyak kidolgozására“. A vállalkozástól azonban a könyvek megírásáig hosszú út vezet. A falusi iskolákban még hosszú ideig híjjával voltak a szükséges kézikönyveknek. Ennek megvilágítására álljon itt egy jellemző adat. Brassai 1848 febr. 17-én a képviselő-tanácsban a Vasárnapi Újság nehány példányát felajánlja a falusi iskolákban „olvasó könyvnek leendő használat végett“. Különben, ha a tervet összevetjük az Oskolamesteri instrukcióval, első pillanatban feltűnik a nagy eltérés a kettő között. Mindenek előtt a latin most már véglegesen eltűnt a falusi iskolákból, ahol különben is minden józan belátás ellenére foglalt helyet. Olt a vallás-olvasás-íráson kívül jóformán semmi egyéb nincs; itt földrajz, hazai történelem, természeti és gazdasági ismeretek, a közönséges életben előforduló okiratok. Az E. K. Tanács 1854 aug. 16-án az elemi iskolákra nézve a helytartóságnak a falusi iskolázást is rendezni óhajtó rendeletéire mintegy válaszul a 3 elemi osztály tanítására 2 tanítói állomást állít fel, úgy, hogy ezek kirekesztőleg csak az osztályokkal legyenek elfoglalva, minthogy „a szaktanítás kicsi gyermekeknél semmi előnnyel nem bir az osztálytanítás felett“. Az orbis pictust kihagyni rendeli a 3 osztály tantárgyai közül. S a tordai és keresztúri iskolákban is ez a tanterv állítandó be úgy, hogy a 3 elemi osztály után a tanterv I—IV. gimn. osztályai következzenek ugyanazon tantárgyakkal. Ez elvek szerint elkészített tanterv ez:
