Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
IX. rész: Igazgatók
393 kéz 1646 dec. 4-ig. Fia Mihály procurator causarum volt. 1622-ben pestisben meghaltak Göcs, Brosserus és Lisznyai pásztorok; életben maradtak Radecius, Varsolcius és ő. Hogy a házassági ügyek bírósága teljes legyen, vidékről hívtak be papokat, pl. 1627 nov. 4-én. 15. Csanádi Pál. (1608—1632). Temesvár vidékéről való erszénygyártó atyja Kolozsvárra került. Pál fia itt született 1572-ben. Iskoláit Enyedi alatt végzi. 1595-ben a torockói iskola igazgatója. 1597-ben Enyedi utódjául Torockai Mátét hívják Kolozsvárra papnak. Csanádi követi papját s itt kollaborator lesz. Járai János utódja, aki Torockai Máté utódjául Torockóra megy papnak. Egy év múlva Tordára megy igazgatónak. 1599-ben Mihály vajda egész Erdélyt feldúlja, elpusztítja. 0 1599 okt. végén Kolozsvárra menekül, ahol Szentmártoni igazgató mellé adatik segédül. 1603-ban Cromer Andrással külföldre megy Olaszországba, ahol 5 évet tölt. 1608 ápr. 11-én érkezik haza s mint Szamariainál láttuk, ennek lemondása után igazgatónak választják. 24 évig egyedül vezette az iskolát. 1632 szept. 2-án a dicsőszentmártoni zsinat püspöknek választotta (Fase. I. 40.). 1636 dec. 2-án d. u. 6 órakor guttaütés éri, másnap 12 órakor meghal, dec. 9-én temették. (Fasc, 1. 141.) Segesvári (id. m. 203. 1.) így ír róla: »2. szept. választók püspökké az kolozsvári scholamestert Csanádi Pált magyar nation, nőtelen legényt, nagy ősziben elegyedett kisded embert; nagy hertelen haragú, száraz ember, bölcs, okos medicus; az fejedelemhez igen hordozták, igen gyorsan járó, konventséget11 is ugyan viselt akkor, mikor püspökké választották“. Halála alkalmával pedig (id. m. 211. 1.): 1636 dec. 5. halt meg nagy hirtelen ama bölcs, tudós, istenfélő Csanádi Pál, a kolozsvári pispek, aki pispekséget viselhete csak 4 esztendeig s két holdnapig nagy szorgalmatossóggal, aki a fejedelmek körül is kedves volt jó medikusságáért, nőtelen volt mind életének rendében, aki a várost szolgálta 28 esztendeig és holt meg 64 esztendős korában. Lőtt temetése 9-na X-br. nagy solemnitóssal“. 1618-ban Gyulafehérvárt a ref. és unitáriusok között a fejedelem jelenlétében disputáció tartatott, közel félszózad óta először. A cél az volt, hogy az unitárius vallást a recepta religiók közül kivessék azon okból, hogy nem állanak már a János Zsigmond korabeli hitvalláson, hanem azon túladtak. A reformátusok részéről Geleji Katona vitte a szót. Tőlünk 11 11 A kolozsmonostori Konventnek, mint Erdély második hiteles helyének főőre. A nemzeti fejedelmek alatt, míg a piaci nagytemplom a mienk volt, az unitárius plebánus viselte e hivatalt, később a r. kath. plebánus.
