Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
IX. rész: Igazgatók
365 követte őt Erdélybe és a debreceni tanoda úgyszólván elhagyatva állott; minélfogva a debreceni tanács mindent megtett, hogy visszanyerje. Ez már egy év lefolyta után sikerült. 1571 — 72-ben ismét a debreceni iskola élén áll, míg Melius halála után 1573 elején lelkésszé választatott. E hivatalt 15h6 január 16-án bekövetkezett haláláig viselte“. Igazgatóságának hiteles bizonyítéka az a latin munka, melyet emlékére 1586-ban Gyulai János debreceni igazgató adott ki. (Szabó Károly, Régi M. Könyvtár, II. 53.). Kanyaró úgy sejti, hogy idejövetele „némi összefüggésben van a nagyváradi disputatiót követő eseményekkel s egy év múlva hazatérését János Zsigmond halála és a Báthori unitárius gyűlölete magyarázza“. Azt a gondolatát, hogy Félegyházit Melius szelleme űzte volna el diákjaival együtt, nem támasztja alá semmi érvvel s visszatérése sem igazolja. 3. Sommer János. (1571—73.)1 Élettörténetében sok téves adat van forgalomban. Sandius Possevino nyomán azt mondja róla, hogy Blandrata és Dávid Ferenc hívták Kolozsvárra. Bőd Péter szerint meg Moldvából egyenesen Besztercére ment. Ezek a téves adatok pedig annál érthetetlenebbek, mert költeményeiben életének fontosabb eseményeiről és feladatairól maga ad számot. Ö maga mindig csak lektornak írja magát, de ő volt az igazgató. Vele s általa jutott el a lengyel antitrinitárizmus egyik irányzata a moldvai román fejedelemségbe s onnan a Brassó- és Beszterce-vidéki szászok érintésével Kolozsvárra. Pirnaban (Meissen) született az Elba mellett. Odera melletti Frankfurtban tanult s különösen költészettel és zenével foglalkozott. 21 éves korában katona lett s Basilikos Jakab moldvai fejedelem udvarába került. Ez a híres kalandor 1561 nov. 10-én loan Voda néven ravasz módon Moldvának fejedelme lett. Hozzálát a közerkölcsök szigorú megrendszabályozásához, a román egyházak reformálásához. Lengyelországból behívja Lusinszky János antitrinitárius papot, püspökké teszi. Kotmarban könyvtárral ellátott iskolát állíttatott fel, melynek igazgatását Sommerre bízta, aki egy idő óta bizalmas levelezéseit végezte. De a bojárok forradalmat szítottak, a fejedelmet elkergették, híveit legyilkolták s magát a püspököt és később feleségét is. Sommer csak úgy tudta megmenteni életét, hogy éjnek idején az ablakon szökött ki, 3 hónapig erdőkben bújkált román parasztruhában. Sok veszedelem között hányódva, Erdélybe menekült. 1565-ben 1 L. részletesebben Borbély: A mai unitárius hilelvek kialakulásának története. Kér. Magvető, 1924. 54—59. 1. Seivert: Nachrichten, 404—418. 1. Szinnyei: Magyar írók élete és művei. Szentmártoni Kálmán: Heraklides Basilikos Jakab moldovai fejedelem és a magyarok. Székelykeresztúri unitárius főgimn. 1929/33. évi értesítője és különlenyomatban is.
