Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
IX. rész: Igazgatók
366 a brassói gimnázium igazgatója lett. Itt 3 évig működött s itt irta meg a magyar királyok történetét. 1567 végén Besztercére ment igazgatónak. Az 1569. évi nagy vallási mozgalmak Kolozsvárra csalták, ahol lektor lett s Félegyházi eltávozása után átvette a főiskola igazgatását. Borbély szerint Dávid Ferenc hívására jött Kolozsvárra az akkor körülbelöl 30 éves Sommer. (Kér. Magvető, 1924. 58. 1.) 1570-ben Dávid Ferenc első feleségének halála után elvette egyik leányát s így a viszony közte és a plebánus között a legbizalmasabbá vált. Hanernél azt olvassuk, hogy Dávid F. a gyulafehérvári második hitvita után nemcsak az udvart térítette vallására, de hitsorsosa, Sommer kolozsvári iskola igazgató által Kolozsvárt is annyira hálójába kerítette, hogy 1570-ben az egész város e tudományt vallotta. Ebből látjuk, hogy Kolozsvár unitárius hitretérítésében Blandrata, Dávid és Basilius mellett neki is van érdeme. Borbély szerint 1570-ben Sommer, Paruta, Neuser és Palaeologus közreműködésével egy egészen új mozgalom indul meg Erdélyben, „mely az eddigi unitárizmust egészen új irányba terelte s melyet tiszta unitárizmusnak szokás nevezni“. Ez vezetett a dévai martiromságig. Blandrata kezdetben híve volt e mozgalomnak, Dávid nem. Később Blandrata elfordult tőle, Dávid melléje szegődött. A külföldi antitrinitárius papok idemenekülése idején, 1570 táján, a mozgalmaknak előbb Sommer, majd Palaeologus volt a vezére. Dávid Ferenc 1575-ig csak csendes szemlélő maradt. 1573-ban Sommer pestisben meghalt, Palaeologus 1575-ben eltávozott Kolozsvárról. Ekkor lépett előtérbe Dávid. 1571 márciusi harmadik gyulafehérvári hitvitán az előadók Paruta és Sommer, concionator disputationis Palaeologus. 1572 ben a trinitárius theologia hitrendszerét Sommer támadta leghevesebben. Cáfoló iratot írt Károlyi könyve ellen: Refutatio scripti P. Caroli címen. 1583-ban Ingolstadtban kiadták nehány dolgozatát: Tractatus aliquot christianae religionis címen, melyben a bűnt a szabadakarat feltételezése mellett s a megigazulást fejti ki s a keresztelés idejéül a 12—15 életévet fogadta el. Krisztust azonban Istennek tanítja, akit imádni kell. Ezért 1572 szept. 19 én a tordai zsinaton az unitárius szeniorok tiltakoznak ellene. Mire okt. 5-én részletesen válaszol a szeniorok tiltakozására. Talán e külföldi theologusok vitái magyarázzák Dávid Ferencnek 1573 dec. 27-én Kolozsvárról Krakkóba Palaeologushoz írt levelét, melyben panaszolja, hogy dolgaik naponként rosszabbodnak, mert vitatkozásaik egészen megzavarták az egyházat s fél, hogy a január 1-re összehívott országgyűlés a törvények megszegésével fogja vádolni s helyükről elűzi. Sommer szorgalommal és buzgóan végezte tanári és igaz