Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VII. rész: Internátus
222 hivatal viselésére nyilváníttassék alkalmatlannak, egész iskolai pályáján a praesesi, collaboratori, stipendium nyerési jogoktól fosztassék meg. Azt is kimondották, hogy aki az esküdtszék ítéletét a büntetés mérséklésének, vagy megsemmisítésének reményében ugyané fórumhoz föllebbezi, kérését kellő indokolással írásban kell beadnia. Az 1783. évi konzisztórium határozta, hogy aki a jurátusok esküdtszékétől ügyét, mert nincs megelégedve az ítélettel, a konzisztóriumhoz föllebbezi, ha ez az ítéletet helybenhagyja, a felebbező kétszeres büntetést fizet. (Fase. VI. 279.) Molnos igazgató 1820 szept.-ében (Fase. X. 303.) előterjesztést tesz a seniorság, nemes secundaniabeli exactorság mellett az esküdtválasztás módjának megváltoztatására, hogy t. i. ne az ifjúság, hanem a konzisztórium válassza. Molnosnak meglehetett az oka, hogy ezt a javaslatát szükségesnek tartotta előterjeszteni. A főnök és a nemesi exactor eddigi választásán csak annyit változtatnak, hogy a cétus a felügyelő-gondnokok és tanárok jelenlétében jelölés után nem egyre, hanem 3-ra szavaz s ezek közül a konzisztórium nevez ki. De az esküdteket ezután nem a diákok választják, hanem a konzisztórium rendeli ki a következő módon: „Minthogy minden kollégiumi esküdtet úgy lehet nézni és tartani és valósággal úgy is tartja ezen főconsistorium, mint erkölcsök censorát, ennélfogva annak magának is jó erkölcsű ifjúnak kelletik lenni s a kinevező repr. cons, által is a kinevezendőnek tökéletesen jó erkölcsűnek kell esmértetni“. Ezért a szenior köteles havonként a megbüntetett diákokról jegyzéket vezetni s a hibák és büntetés nemét bejegyezve a rektornak beadni. Az igazgató a tanári kar elé terjeszti, ez megvizsgálja s jegyzőkönyvet vezet erről. Félév végén e jegyzék alapján a diákok erkölcsből is jegyet kapnak, prima, secunda és tertia classist. E határozatok a nemes secundania publicus tagjaira is vonatkoznak. Ha az esküdtszéken üresedés van, a betöltés a konzisztórium dolga a tanári kar által a jegyekkel együtt felterjesztett kimutatás alapján azok közül, akik az erkölcsökben első classist kaptak. Az erkölcsből való érdemjegyadást a kormány is sürgette. Az esküdtszék hatásköre arra is kiterjedt, hogy a diákoknak a tanárokkal szemben való illetlen és neveletlen viselkedését ellenőrizze. 1812 szept. 17-én (Fase. IX. 409.) az esküdtszéken azt tárgyalják, hogy némely diákok nemcsak saját szobájukban, hanem közhelyeken is, t. i. precesen s különösen Márkos prof. előadásain „valde difformes excessus patrare, Clar. Professorem (quod tamen est inhumanum) deludere ac contristare“ azért az esküdtszék komolyan inti az összes theologiai hallgatókat, hogy aki jövőben ilyen illetlen és a jó erkölcsökkel ellenkező
