Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
19 2—2 órán oly módon rendeli felvenni, hogy „a filozófiai leckékre leendő felbocsáttatásuk alkalmatosságával minekelőtte az említett gimnáziumbéli (tordai és keresztúrfalvi) ifjak Kolozsvárt deákokká lennének, vagy egyébaránt publica praelectiokra mennének, abból censurát adhassanak“. Ez tehát afféle átmeneti, vagy felvételi vizsgálat volt, amely a teológiai szakképzést volt hivatva szolgálni. 1809-ben Horváth Károly isk. felügyelő-gondnok a keresztúri vizsgálatokról beadott jelentésében ajánlva a kézikönyvek javítását és rövidítését, hogy ne legyenek kénytelenek a tanulók részint oknélkül való, részint elméjeket felülhaladó dolgoknak tanulásával és tanítások módjával idejüket vesztegetni, ezt a javaslatot teszi: „minthogy a retorika és poétika tanulására 4 év határoztatott, azokat pedig 2 év alatt ki lehet tanulni, rendeltessék e más 2 évre geográfia, patriae história és egy kevés logikának tanítása, hogy az ifjak részint a henye és tanulás nélkül való idővesztegetéstől visszatartassanak, részint, ha Kolozsvárra jőnek, ezek újságnak ne tűnjenek fel. A képviselőtanács, habár úgy látja, hogy a két osztályban, minthogy a görögöt és németet is kell tanítani, elég tanulni való van, mégis elrendeli a poétikában a mithologiának és geográfiának, a retorikában a hazai történelemnek a tanítását. Az alsó tagozat tanterve Kolozsvárt és Keresztúri azonos volt. De a javaslatot tevő isk. felügyelő-gondnoknak az a megokolása. hogy a Kolozsvárra jövő ifjaknak e tárgyak újságnak ne tűnjenek fel, azt mutatja, hogy a valóságban mégis csak volt valamelyes szakadék a két iskola tanulmányi rendje között. Az elfogadott javaslat új tárgyakat hoz be a tanulmányok körébe. De az elfogadás és életbeléptetés között nagy a távolság. A következő évi téli Főtanácson a repr. konzisztórium jegyzőkönyvének felülvizsgálása rendjén maga a főgondnok érdeklődik az ügy iránt, mire a Főtanács Körmöczi igazgatót bízza meg a terv — helyesebben: az órarend — elkészítésével s a végrehajtást a repr. konzisztóriumra bízza. A főigazgató tanács 1830-ban jelentést kért iskoláink rendszabásairól. A jelentést a repr. konzisztórium (május 9-én, 53. jk. p.) a következőkben teszi meg: „A mi oskoláink mostani rendszabásaira nézve: minden eklézsiánkban az oskolamester köteles a mindkét nemből való növendékeket az úri imádságra, apostoli hit formájára, tízparancsolatokra, írásra, olvasásra s kevés számvetésre, a férfi nemből levőket külön a deák nyelv elementumaira is megtanítani. Ezen oskoláinkon felül vagyon torockói eklézsiánkban egy nagyobb oskolánk, Székelykeresztúrt és Tordán két gimnáziumunk, Kolozsvárt egy kollégiumunk, melyben is az úri imádságon s olvasás elementumain elkezdve, 2*
