Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
182 Báthori István keze a sajtóra is ránehezült. 1571. szept. 17-i rendeletéval behozta a cenzúrát. Ez a rendelet a speieri birodalmi végzés és Miksa császár hasonló tárgyú rendeletének visszhangja, a szellem, a szabadgondolkodás békjóba verése, mellyel a hitvitákat elnémította s a besúgást és kémkedést meghonosította. Heltai most már csak szépirodalmi, rituális és történelmi műveket adhatott ki. Dávid Ferencnek e korból egyetlen vallásos könyve: Isteni dicséretek, imádságos és vigasztaló énekek. Sommernek Károlyi művére írt cáfolata e miatt csak 10 év múlva s csak külföldön jelenhetett meg. Báthori Kristóf (1576—81) alatt a sajtó működése még szűkebb térre szorult. Dávid Ferencnek most már nemcsak állását, hanem életét is kellett féltenie. „Ránézve a sajtó már rég nem létezett“. De paptársai s nehány tanítványa (Bogáti, Szakmári István, Enyedi) a költészet és szépirodalom terén dolgoztak. 1576—79. végéig özvegye nyomdájában 20 magyar mű jelent meg. 1581-től 1588-ig a jezsuitáknak is volt nyomdájuk Kolozsvárt (Kolozsvár tört. 2. 342.). Basta, Mihály vajda alatt a sajtó alig adott magáról életjelt. Bethlen Gábor alatt a nyomda és irodalom némi haladást, az iskola és a ref. egyház erővel teljes fejlődést és nagy lendületet mutat. A sajtó termékei ez időben: Enyedi latin műve (Explicationes) Torockai püspök által magyarra fordítva, Igen szép históriája, Ájtatos isteni dicséretek c. ismeretlen szerzőjű énekeskönyv, Várfalvi Kosa János kátéja, Imádságos könyvecskéje (R. M. K. 531.). Makai János De matrimonio tractatusa (R. M. K. II. 417.), Kis ketechesise (R. M. K. II. 403.), Radecius beszédje Kornis Judit felett, mellékelve Varsóiéi dicsverse és ref. írók művei. Innen kezdve a két Rákóczi alatt a sajtó hanyatlott. II. Rákóczi alatt 14 éven át csak 4 magyar s 3 latin mű jelent meg Kolozsvárt; a 4 magyar mű közül 2 szerzője református, 2-é unitárius. 1661-től a sajtó és irodalmi munkásság egy időre megszűnt. Ez évben a városra német helyőrség jött, 1664 elejéig ostromállapot volt. Ezalatt könyvet nem nyomattak. Ezután a fejedelem nem engedte, hogy református nyomdák nekünk dolgozzanak. Nekünk pedig már nem volt nyomdánk. Ugyanakkor a református sajtó nagy lendületnek indul s nemsokára a virágzás korát éri el. 1669-ben kezdi meg működését a Szenei Kertész Ábrahám nyomdája, ki a törökök elől 1660-ban Nagyváradról Kolozsvárra, innen 1662-ben Szebenbe költözött. 1667- ben meghalt örökösök nélkül s nyomdája a kincstárra szállott. A fejedelem a reformátusoknak adta és Kolozsvárra tette át. 1672. évi adománylevelével az enyedi és kolozsvári ref. kollégiumoknak ajándékozta. 1673-ban egyesítette vele a gyulafehérvári fejedelmi nyomdát, mely szintén Kolozsvárra költözött
