Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
171 kötet. 1861-ben az előadóképesség fejlesztése végett egyházi tartalmú beszédek és versek szavalását veszik programmjukba. Tagjaik elhunytakor mondandó beszédeik megörökítésére Beszédtárat határoznak. A könyvtárt gyarapítják, a munkakedv fokozására jutalomtárgyakat tűznek ki. 1864-ben a társaság felveszi a theológiai önképző-egylet nevet s szétválik olvasótársasággá és önképzőkörré. Amannak tagja minden hallgató, ennek csak az önként belépők. Ez csak fiókja amannak és tagjainak száma 3—4, akik komolyabban fogva fel hivatásukat, magasabb szakképzettségre vágyódnak s a társaság kebelében külön csoportot alkotnak. Programmjukba veszik a szavaláson kívül egyházi beszédek szabatos elmondását, bibliai helyek felolvasását, megtanulását és írásbeli dolgozatok bírálását. 1867-ben alapszabályt készítettek. Eszerint az egylet célja: a theológiai mívelődés eszközeinek megszerzése és a theológiai önképzés. E célból: magyar és idegen nyelven írt szabadszellemű szakkönyvek szerzése és közös használata; theológiai ismeretek növelése és tisztázása, a megszerzett könyvek olvasása, közös értekezés, eszmecsere, sőt vitatkozás által; az ész kimívelése és ismeretszerzés mellett erkölcsös élet s mély vallásosság megszilárdítása; egyszóval: „méltónak lenni a theológus nevezetre“. Miből következik, hogy mindannak, ami a keresztény erkölcsiséget veszélyeztetné, az egyletben nincs helye. A 60-as évek két fontosabb mozzanata: vitatkozó gyűlések tartása és örökös tiszteletbeli tagok választása (Kriza, Símén D. és Ferencz József). A 70-es évek a legtartalmasabbak. A könyvtárt folytonosan gyarapítják, állománya az évek vége felé 624 darab. Pályamunkákat, felolvasásokat készítenek, több unitárius székely falu önképzőkörével összeköttetésbe lépnek (Siménfalva), leveleznek a pesti reform, theológiai önképzőkörrel egy „Prot. Theológiai Közlöny“ megindítása ügyében, mely azonban a más egyházkerületekben felmerült sok véleménykülönbség miatt nem sikerült. Angol hitrokonainktól sok könyvet kapnak. Anyagiak hiányával állandóan küzdvén, az E. K. T.-tól kérik s megkapják a majális jövedelmének 2/b részét osztalékul. Az alapszabályokat revideálták 1878-ban. Eszerint az egylet védnököt (Derzsi József) választott, aki a felsőbb hatóságok előtt képviselje. A 80-as években a tagok száma folyton apad. 1881-től új védnök Boros. A munkásság köre és iránya nemes és díjas versenyszavalatok jutalmazásával, szakszerű felolvasások tartásával, pályatételek kitűzésével bizonyos módosuláson megy át. Az 1887/88. évi theológusok adakozás utján pályadíj-alapot létesítettek, mely a század végén 791 kor. 72 f. volt. Az első
