Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
153 19. fejezet. Az ifjúság önképzése. (Olvasó társaság. Remény, Kisebb olvasóegylet. Irodalmi és szavalat! önképzó egylet, Ifjúsági olvasó-önképző egylet, Kölcsönző pénztár. Főgimnázium! ifjúsági önképző-kör, ifjúsági olvasó egylet, alosztályúak olvasó egylete, papnevelő intézet önképző köre). Az ifjúság az iskola ódon falai közölt is megérezte az idők járását és a nemzeti szellem ébredését. Az első nyomot arra, hogy az ifjúság az elöljáróság tudtával és engedélyével a magyar szót élvezheti, 1792-ben kapom, mikor a főnök feljegyzi (Fase. VII. '74.), hogy a kollégium összes polgárai előtt olvasni kezdi a Magyar Hírmondót, melyet az igazgató a maga részére járatott, de most átadta a kollégiumnak s megrendelte, hogy a neglekták pénzéből fizessék ki. Tehát most már rektori engedély mellett olvassák a magyar szót, amely eddig tiltva volt. A rektor az a Lázár István, akinek fia Lázár Samú guberniumi titkár és később kollégiumi felügyelő gondnok anyagi érdekének nem egészen jogosult védelmében Körmöczi rektort azzal vádolta meg, hogy az ő ébersége és gondossága hiánya miatt az ifjúság a francia felvilágosodás legszélsőbb balszárnya termékét, a Systeme de la Nature-t olvassa és falja titokban s mérgezi meg lelkét annak szélsőséges materialista elveivel. Aminő megmozdulás történt künt a társadalmi és magyar kulturális életben, ugyanaz zajlik benn az iskola elzárt és középkori dohos levegőt lehelő falai között. Az az ifjúság ül most a padokban s hallgatja a latin előadásokat, amely később vezetés nélkül csupán lelke sugallatára irodalmi olvasó körré alakul s nemsokára közreadja az irodalmi körök elismerő és bátorító tetszése mellett a Reményt. 1816-ban az ifjúság siker nélkül kéri, hogy a theologiát magyarul adják elő. Ebben a korszakban a népnevelés ügyében egy erős és céltudatos megmozdulás történt, mely a népben a mívelődés és haladás iránti vágyat ébresztgette s képessé tette a nemsokára bekövetkezett nagy politikai és társadalmi reformokra. A hírlapirodalom e korszak végén kezdődik. Megindult az Erdélyi Híradó és a Vasárnapi Újság. Megalakult a Magyar Kaszinó, melynek célja a felvilágosodás és értelmesedés terjesztése s eszközei a nép nevelése, könyvek és folyóiratok. 1819-ben megalakult a Muzsikai Egyesület, melyben a tanulók zenét tanulhatnak heti 2 órán (Fase. X. 321, 323.). Ebbe a korszakba esik a nemzeti színház állandósítása az 1794—95. évi országgyűlésen a főnemesség által. Az első előadás 1821,
