Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
152 évben — a zenetanítói állomás rendszeresítésétől kezdve — a helybeli zenekonzervatóriumban fúvó instrumentekre taníttatni. A heti órák számát az ifjúság és igazgatóság együtt határozzák meg. Alkarnagyot a karnagy ajánlatára a működő tagok maguk közül választanak. Ez hetenként egyszer köteles külön próbát tartani s a karnagyot akadályoztatása esetén helyettesíteni. A zenekarvezetői állás rendszeresítéséig a karnagyi állás kapcsolatba hozandó a dalkör karnagyi állásával, kitől — minthogy nem díjazza, csak a zenekar vezetését kívánhatja. Az alaptőke kamatai el nem költhetők, azért a szükséges költségeket havi „részvénnyel“ teremtik elé a működő tagok. Az alapszabálykészítők külön kiemelik, hogy ifjúsági naggyülésen nem az olvasó-önképző egylet értendő, melyhez az Apollókörnek semmi szoros kapcsolata nincs s annak számolni nem tartozik, mert az egész gimnáziumi és theologiai ifjúság a tagjai kivétel nélkül, holott az olvasó-önképző egyletnek csak az ifjúságnak egy része. Az Apolló-kör első karnagya Boér Gergely, állami tanítóképző intézeti ének-zenetanár, második Oberti J. B. zenekonzervatóriumi igazgató. A körnek 1887/88-ik iskolai év elejéig külön jegyzőkönyve van. 1887 október 1-én megalakul, elnöknek választják Borbély Sámuelt, alelnöknek Molnár Sándort. Október 2-án tartják az első ülést. Erről a jegyzőkönyvet megkezdik, de nincs befejezve. Ezután nincs több jegyzőkönyv. Az 1879/80. év óta megjelenő Értesítő szerint i 880-ban tőkéje 573 frt 47 kr. Tiz működő tagja volt, védnöke Barabás Ábel iskolafőnök, karnagy Oberti, ki heti 2 órán minden díj nélkül buzgalommal tanított. A következő évben már Boér a karnagy, 1881/82-ben, 1882/83-ban Pozsoni Antal II. éves joghallgató. Vagyon 601 frt 41 kr., 1889/90-ben 1145 frt. Azóta működik az Apolló-kör, kezdetben gyakran változó vezetőkarnaggyal mindaddig, míg az ének-zenetanári állás az új kollégiumban rendszeresittetett. E rövid történeti vázlat alapján két jellemző dolgot emelhetünk ki- Egyik az, hogy az ifjúság mozdul meg egy olyan ügy szolgálatában, amelyben az igazgatóságnak lett volna kötelessége kezdeményezni. A másik, ami ebből következik az, hogy az ifjúság jogosultnak érezte magát az alapszabályokban annak a kikötésére, hogy az alapszabályokon módosítás az ő beleegyezése nélkül nam történhetik. Az 1896-ik évi törvényekben „Iskolai egyletek“ c. külön fejezetben az Ifjúsági Apolló-kör célja így van körülírva: „a zenében némileg jártas tanulók együttes képzése“.
