Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
147 kívül dec. 15-től jan. 2-ig, az első félévi vizsgálat után 1 hét, húsvétkor 20 nap, pünkösdkor 15 nap. A szüreti szünet töröltetik. Az abszolutizmus az iskolai szünetek kérdését is szabályozni akarta. E tekintetben az 1851 május 31., 12.972. sz. a. rendelet 3 pontban ezeket rendeli: 1. A félévi közvizsgálatok ideje folyó évi julius hó utolsó fele, a felgimnáziumra annak utolsó 15 napja, az algimnáziumra utolsó 8 napja. 2. Ez idő alatt tartassák az érettségi írásbeli része, amely nélkül a szaktudományokra senkit átbocsátani nem lehet. 3. A nagy szünidő nem lehet több 4 hétnél s ennek egyenest meg kell előzni az egyetemi tanfolyam megkezdődését s mivel az október 1-én van, a nagy szünidő augusztus lesz. A gimnázium szept. 1-én fog kezdődni. A főelemi iskolákban is ez lesz a rend. Ez az első rendelet későn érkezett, mikor a nyári közvizsgálatok már folytak s intézkedni nem lehetett. A második rendelet (1852 dec. 24. 27.845/2702 sz. a.) a szünidőt így szabályozza : összesen van 8 hét, melyből 4 az iskolai év végére, augusztusra, 8 nap az I—II. félév közé essék, a még fennmaradó 3 hét a helyi szükség szerint adható ki. E 3 hét elhelyezése iránt véleményt kér. Az 1853 febr. Főtanács válasza ez: Iskoláinkat hitrokonaink s eklézsiáink alapítván s tartván fenn, kötelezettségeink vannak irántuk. Ilyen az, hogy sátoros ünnepeken ifjainknak meg kell látogatniok, prédikálniok, ami gyakorlati képzés, de anyagi segély is. Ezért az ünnepeken szabályszerűen 2 hétig szünetel a tanítás. De minthogy a köztanítás mellett magántanítás is van s minden tanulónak magántanítója, ilyen szünidők idején azok foglalják el őket. A felsőbb osztálybeliek pedig prédikációt készítenek és tanulnak, mert intézetünk nemcsak teljes gimnázium, hanem theologicum seminarium is. Ezek szerint e szünetek csak látszólagosak, valósággal nem azok, hanem az alsó osztályokra nézve magántanitás, a felsőbbekre gyakorlati önképzés az annyira szükséges önmunkásság fejlesztésére. A julius—aug. 8 heti szünidőt „iskoláink természete szükségek“. Tanulóink messze vidékekről jőnek, egész évben csak ekkor mehetnek haza, hogy a szükségesekkel ellássák magukat. A hazamenetel, kijövetel 10 napba is belekerül. Ha 4 hétre szorítódnék ez a szünet, kevés idő maradna fenn úgy, hogy a tanulók nem pihenhetnék ki magukat. A szülők többnyire földmívelők, mezei munkáikban gyermekük is segítnek, elvük lévén, hogy jó korán szokjanak munkához, ha a szükség e pályára kényszeríti. De a tanárok körülményei is igénylik a 8 hetet. Julius felét az érettségi vizsgálattal töltik el. A zsinatokat ez időben tartjuk, ezeken kötelesek megjelenni. A két félév között van 5 napi pihenés, a 3 országos vásárkor 1 — 1 nap, összesen 8. Ennél több nincs. S minthogy 10*
