Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
148 iskoláinkban hetenként 2 félnapot a szünidő nem fogyaszt el, „tulajdonképeni szünidő csak julius és augusztus“. A szünidők beosztását tehát körülményeinknél fogva lehetetlen változtatnunk s kérjük a régi rend fenntartását. 1855. elején a helytartóság a szünidők szabályozásáról mégegyszer adott ki egy rendeletet. Az E. K. Tanács az igazgatóságnak adja ki véleményezésre. Ez márc. 4-én terjeszti be véleményét, melynek értelmében nyári szünidőnek Erdélyben, mint földmívelő országban legcélszerűbb jul. és aug. Az E. K. T. válaszában azt írja : minthogy iskoláinkban nincsenek olyan tanulók, kiknek ünnepeiket az ó-naptár szerint kellene megtarlaniok, ezért a nyári szünidőt 6 hétre szorítani egyik iskolánkban sem szükség. Kéri jul. aug. engedélyezését, mint van Krakkó, Morva, Lemberg kerületeiben, Bukovinában, mert földmívelő népünk érdekeivel ez egyezik s azon „nem alaptalan elv is uralkodik köztük*, hogy gyermekeiket mezei munkára és ügyességre szoktassák. Erre ez az idő legalkalmasabb. A helytartóság nov. 16-án azt feleli, hogy hajlandó figyelemmel lenni a tanulók, szülők és tanárok helyi viszonyaira. Az iskolai szünetek kérdése még egyszer előfordul az 1857. évi jun. 7. kolozsvári Főtanácson, amely az ezévi febr. 4. kelt 1792. sz. rendeletet tárgyalja. Ez a nyári szünetet jul.—augusztusra határozza meg, de a luth. iskoláknak megengedi, hogy megrövidíthetik jul. 8-ig vagy 15-ig s ezzel szemben törökbúza-szedéskor, vagy szüretkor ugyanannyi szünetet adhatnak. Választ kér arra, hogy melyik iskoláira kívánja a 8, illetőleg 14 napi megrövidítést s ehelyett a szüreti beállítását. Egyben közli, hogy a szünetidők véglegesen meg vannak állapítva, csak elosztása van megengedve. Ezeken kívül más szünidő az igazgató felelőssége mellett szigorúan eltiltatik. A Főtanács a kérdés elintézését az igazgatóságra bízta, hogy „szükségeink szerint“ intézkedjék. Maradt minden a régiben. Az 1871. évi törvények szerint: az iskolai év szept. 1-től junius 30-ig tart. Szünidők; szüretkor 2 hét (tehát visszaállítja az 1845 előtti állapotot), karácsonykor 2, első félévi vizsga után 1, húsvétkor 272, pünköstkor 2 hét. Ezeken kívül az igazgatóság adhat legfeljebb 1—1 napot országos vásárok, lóversenyek alkalmával és húshagyó kedden d. u. és hamvazó szerdán délelőtt stb. Az 1880/8l.-ik évre érvényes törvény a szüneteket így állapítja meg: a kéthavi nagy szünidőn kívül szüretkor 10 nap, karácsonykor, húsvétkor és pünköstkor 2-2 hét. Ezeken kívül az igazgatóság az első félévi vizsgálatok után belátása szerint szünnapokat engedélyezhet és alkalmilag fél vagy egész napi szüneteket adhat. Az 1885, évi törvény szerint az isk. év a középiskolai
