Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
12 nem bántanak a tudományok, ki nem látja a külföld fejlettebb életét, haladottabb tudományát: olyan magyar volt, amilyent Széchenyi annyi keserű iróniával és gúnnyal ostoroz. A minoristák után a majoristáknak (V.—VI. o.) három éven át a tantárgyuk az etimológia és szintaxis. Ezeket is tanították néhol a falusi iskolákban, de csak a nagyobb falvakban és csak a buzgóbb és lelkiismeretesebb rektorok. Ilyenek voltak pl. Szentgericén Tiboldi, Kissolymosban Csorna, Homoródalmáson Nagy József, továbbá Nagyajtán, Bölönben. A két évi előkészítő iskola: az initiansok, t. i. az abecisták, szótagolók és olvasók (legentes), nem tartozott a gimnáziumhoz. A kis és nagy declinatio, comparatio és conjugatio rendszere falun olyan volt, mint városon; az etimológia és szintaxis osztálya, ahol megvolt, szintén. A falusi iskolákban a fiuk tanítása tehát 7 évig tartott. Ezután következett a poesis. Két része volt: inferior és sublimior. Segédtudományai: a mithologia, latin szerzők fordítása, heti gyakorlatok (stylus). És végűi a rhetorica, neve: ars oratoria. Négy része volt: feltalálás, elrendezés, kiejtés és szónoki előadás (inventio, dispositio, elocutio, pronunciation Éhez tartoznak: görög és római régiségek, klaszszikusok fordítása, heti gyakorlatok (exercitium). Ezek adták meg a „classicus“ iskolának a jellegét, ezek a klasszikus „művészetek“. Ezekhez csatlakoznak még: vallás, számtan, Mária Terézia óta német, II. József óta görög is, de nem nagy mértékben. Ezután következett a frequentatio s ha ezen a tanuló sikeresen átesett, a felső, ú. n. akadémiai fok: a filozófiai tanfolyam, a publicae lectiones. A 16. században használt tankönyvekről — talán az egyetlen Molnár-grammatika kivételével — nem sokat tudunk. Csak később használt kézikönyvek előszavaiból, meg egyéb utasításaiból lehet azokra következtetni. Ezek szerint a kézikönyvek ezek voltak: Abécés könyv (Abecedarium), latin nyelvtani töredék (Rudimenta grammaticae Latinae), latin nyelvtan elemei (Elementa grammaticae Latinae), számtani, vallásos és énekeskönyvek. Az Abecedarium és Rudimenta szerzőit nem ismerjük. Az Elementa szerzője Molnár Gergely, a kollégium igazgatója, aki Dávid Ferencet, akkor még Luther követőjét Kálvin hívéül akarta megnyerni s aki 1564-ben halt meg. Ezt a nyelvtant 1556-tól egészen 1837-ig használták kollégiumunkban. De használták a kálvinisták és lutheránusok is, nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is. Számos kiadást ért. Lőcsén, Sárospatakon, Debrecenben, Szebenben, Kolozsvárt is kiadták: rövidítették, bővítették, szótárt, beszélgetéseket adtak hozzá. Tartalma: I. Latin nyelvtan elemei. II. Szónyomozás (etymologia). III. A beszéd alkatrészei (= beszédrészek: név, névmás, ige és haj-
