Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
117 szükségessé a kétfajta megkülönböztetését. Kovácsi a polgáriból gimnáziumba való átlépést nem könnyítené, hanem meggátolná, mert a kettőnek különböző a célja s eszközeik is. Az individuális fejlődés érdekét egységes alsó tagozat után szakszerű megosztással szolgálná. Á katonai gyakorlatokat nemcsak a gimnáziumba, hanem az egyetemre is bevezetné. A testi büntetés alkalmazása még mindég nyílt kérdés, ő törvénnyel nem tiltaná el, hanem a tanárok bölcsességére bízná. Az ú. n. pótérettségit elitéli, mert a vizsgálat értékét leszállítja. — A magániskolákról szóló fejezet „egészen magánügy, nem törvénybe való“. Kovácsi kritikáját kissé részletesen ismertettem, mert ő ebben az időben tanügyi jegyző s nézetei a legtöbbször fedik az E. K. Tanács hivatalos állásfoglalását. Szenvedélyes viták folytak a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása alkalmával is, melyben az iskolafenntartó felekezetek, római katolikusok és protestánsok egyaránt részlvettek. A javaslatot különösen azért ellenezték, mert a kormánynak az összes középiskolák feletti felügyeletét biztosította, miben az iskolafenntartó felekezetek jogaik korlátozását, autonómiájuk sérelmét látták. A heves viták azt eredményezték, hogy Trefort kénytelen volt sok lényeges módosításba belenyugodni azért, hogy biztosíthassa a törvényjavaslat sorsát. Végűi 1883. május 23-án szentesíttetett a XXX. t. c. a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről. A törvénynek négy kidomborodó jellemző vonása : 1. Legnagyobb jelentősége az, hogy biztosítja és rendezi az állami felügyelet jogát. 2. A felekezeti iskolák segélyezése. 3. Tanárok alkalmazásának rendezése. 4. Érettségi vizsgálat módozatainak megállapítása. 1. Az állami felügyelet gyakorlása végett már az első Ratio szervezte a tankerületi főigazgatói hivatalt, de ez jóformán csak nobile officium volt, csak a r. katholikus iskolákra ügyelt fel s 1849-ben megszűnt. Ez a törvény 12 tankerületre osztotta az országot. De a tankerület területén levő autonóm felekezeti iskolák felett a felügyeletet nem mint főigazgató gyakorolja, hanem a miniszternek évenként megújuló külön megbízása alapján. Ezek az intézetek saját felekezeti főhatóságuk útján érintkeznek a miniszterrel s a főigazgatónak, mint kinevezett kormányképviselőnek, a jogköre csak a hivatalos látogatásra szorítkozik. Észleleteit közli a tanári testülettel, tapasztalatairól jelentést tesz a miniszternek, aki aztán esetleges észrevételeit és kifogásait nem a tanári testülettel, hanem a főhatósággal közli, kérve az észlelt bajok orvoslását. A főigazgatót, mint kiküldött kormányképviselőt, autonóm felekezeti iskoláknál nem illeti intézkedési jog.
