Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
113 zatot létesít: egy alsó, népies és egy felső, tudományos tagozatot. Már az alsóba beviszi a történelmet és algebrát, természettant és vegytant a gyakorlati életben hasznos és nélkülözhetetlen voltukért. Az anyanyelven kívül még két elő nyelvet vesz fel. A heti órák száma alól 25—26, felül 27—28. A humanizmus és reálizmus között élénken vívott harcban az előbbi felfogást képviseli s közelebb áll a régi gimnázium eszményéhez. Éhez a tervhez az E. K. Tanács felhívására hozzászól az újjászervezett „növelési bizottmány“ is.1 Szükségesnek tartjuk ezt a hozzászólást ismertetni, mert egyházunknak úgyszólva hivatalos álláspontját jelenti a javaslattal szemben. Kifogásai ezek: helyteleníti, hogy a reáliskola is 8 osztályos. Elégnek tart 6 osztályt, mert nincs benne görög és latin, ami a gimnáziumban legtöbb órát vesz el s azonfelül a műegyetem 5 év, holott a theológiai szeminárium és egyetem 3, legfeljebb 4. A németet magyar tannyelvű iskolákban nemcsak a 4 alsó osztályban tanítaná, hanem mind a gimnázium, mind a reáliskola minden osztályában mind tudományos, mind gyakorlati szempontból. A franciát a reáliskolába rendes tárgynak venné fel. Bevenné az élettant, ha nem önállóan, de legalább a természetrajz körébe. A „bölcsészeti előtan“ címén a logikát és lélektant, utóbbit védőszer gyanánt a kor materialista törekvései ellen. A reáliskolába külön rendes tantárgynak a könyvvitelt s a vegytant nemcsak az önként vállalkozóknak, hanem kötelezően, elemzéssel és kísérleti alapon, nehogy csupa elméleti része kerüljön be. Aggodalommal látja a tervezetnek azt a rendelkezését, „hogy az V-ik osztálytól kezdve a tannyelv mindenütt magyar". Még pedig nemcsak gyakorlati okokból, hanem elméleti meggondolásból is. Mert pl. a szászok iskoláit be kellene zárni, minthogy nincs magyarul tudó elég tanáruk s a terv nemzetiségi szempontból veszélyes visszahatásokra adna alkalmat. Pedagógiai szempontból is kivihetetlen, mert „még csak hinni is képtelen“, hogy 4 év alatt a gyermek egyéb tárgyak mellett jól megtanuljon magyarul is. Nem az erőszakos magyarosítástól várja nyelvünk terjedését s csupán annyit kíván, hogy a nem magyar tannyelvű iskolában is a magyar a kötelező tárgyak közé soroltassék. De csak azért, hogy más nyelvű állampolgárok is annak ismeretével hivatalba juthassanak s állampolgári jogaikat gyakorolhassák. Csupa józan hasznossági szempont minden ideális elvi elgondolás nélkül! Végűi hozzáfog Trefort a középiskolai törvény előmunká1 Váradi Károly: A köztanod ak tervbevelt új szervezéséről. Kér. Magvető, 1873. Dr. Gél Kelemen: A kolozsvári unitárius kollégium története. 1L
