Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
114 lataihoz. A középoktatás kérdésében legnehezebb és legsarkalatosabb pont volt az állam főfelügyeleti jogának gyakorlása a felekezeti középiskolákban. Ez ügyben a miniszter 1879 jun. 5-re Pestre értekezletre hívta a protestáns felekezeteket. Tőlünk Ferencz József püspök és Dániel Gábor mentek fel, kik csatlakoztak a többség azon véleményéhez, hogy az ügyben csak a felekezetek legfőbb hatóságai illetékesek nyilatkozni. Ezért az értekezlet meg sem kezdődött, hanem a miniszter felhatalmazta a protestánsok képviselőit, hogy a kérdést terjesszék illetékes közgyűléseik elé. Az E. K. Tanács a miniszteri javaslat tanulmányozására bizottságot küldött ki, amely munkálatát az 1879 augusztusában Székelykeresztúrt tartott zsinat elé azzal a véleményével terjeszti, hogy „a pontozatokban foglalt intézkedések egyenes megsértései vallásfelekezetünknek törvények által biztosított felsőbb iskoláink ügyében önkormányzati jogának ; továbbá, mivel hazai törvényeink és azokon alapuló törvényes gyakorlat addig is, míg a középiskolák ügye szerves törvény által rendeztetnék, elégséges és kellő módot nyújtanak a főfelügyeletnek az államkormány általi gyakorlására, jelesen pedig a pontozatok szerinti törvény hozása, vagy más intézkedés felesleges, mert ily törvény, vagy intézkedés a tanügyre rossz hatással volna s veszedelmesek is lennének“. A zsinat az előterjesztést elfogadta, a felírat megvizsgálására bizottságot küldött ki s az E. K. Tanácsot felhatalmazta, hogyha szükségesnek látja, e tárgyban rendkívüli Főtanácsot hívjon össze. Az E. K. Tanács az 1880. évi aug. 29—31. napjain tartott Főtanácson jelentette, hogy a közoktatási miniszter 1880 március 19-én a középiskolák szervezetére törvényjavaslatot adott be s a feliratot nem küldte ki a bizottságnak, mert ezzel az ismeretes pontozatok további tárgyalását elejtettnek tekintette. De mivel meg volt győződve, hogy a javaslat szerint alkotandó törvény önkormányzati jogunkat sértené és iskoláink reális érdekeire veszélyes lenne s mivel az összes protestáns felekezetek is ebben a hitben voltak és a törvényjavaslat el nem fogadását kérték, az E. K. Tanács is felírt az országgyűléshez, megjelölvén a törvényjavaslatnak vallásfelekezetünkre sérelmes cikkelyeit és kérte, hogy a törvény úgy alkottassék meg, hogy „egyfelől vallásfelekezetünk iskolai ügyében törvény által biztosított önkormányzati joga sértetlenül fenntartassék, másfelől iskoláink érdekei ne veszélyeztessenek“. A felírat2 lényeges tartalma a következő: Főkifogása az, hogy a javaslat kiindulásában és lefekte2 Az unitáriusok E K. Tanácsának felirata a képviselőházhoz a gimn. és reáliskolai törvényjavaslat tárgyában. Kér. Magvető, 1880. 202—206. 1.
