Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
kölcstannal. A szerző arra a felhangzót! megjegyzésre, hogy kelleténél terjedelmesebb, azzal felel, hogy az jobb, mintha fordítva lenne és ideje már, hogy „a vallástanítás is valahára már többől álljon, mint egy nehány tantételnek bemagolásáből". Sok tekintetben tanulságos ezt a kátét a középiskolák felső osztályai számára, a 70-es évek legelején készült, de csak 1902-ben megjelent Hittanával összehasonlítani. Ez a hittan nem az E. K. Tanács jóváhagyásával jelent meg, de Gálfi és Vári átdolgozásában 1930-ban megjelent második kiadását az E. K. T. 646—1929. sz. határozata kézikönyvül approbálta. A vallás a káté szerint „istennek megismerése és tisztelése“. Ez részben még a Szent-Ábrahámi meghatározása. A hittan már mélyebb, igazabb felfogást mutat. E szerint a vallás „az embernek valamely felsőbb, az emberi erőt meghaladó lényhez vagy általában lényekhez való viszonya s ezen viszony eleven érzetéből származó kegyes és erkölcsös életnyilatkozat“. „A vallás alapja az érzelem, mert minden igaz vallás tulajdonképen a szív vallása. A szív az a központ, honnan a vallás átszivárog az értelemre és az akaratra is; minélfogva a vallás az emberi természet minden lényeges erőit, az érző, ítélő és végrehajtó tehetségeket egyaránt foglalkoztatja s jótékony munkásságban tartja. Az igaz vallás tehát az érzelemből származik, de az értelem által tisztul meg s az akarat erejében vagy a cselekedetekben nyilvánul“. A vallásos hit és hitvallás között különbséget állapít meg. „A vallásos hit az embernek az a belső kimagyarázhatatlan állapota, mely szerint minden gondolatunk, érzésünk és cselekedetünk Istenre irányul. A hitvallás pedig a vallásos hitnek csak egyes, szakadozott s néha nagyon is hiányos kifejezése. Ez puszta szavakból, amaz életből és cselekedetekből áll“. Nyilvánvaló, hogy a hittanban nyilvánuló felfogás túlmegy a felvilágosodás puszta racioalizmusán s a Schleiermacher mélyebb és tisztultabb vallásos világnézetére mutat. S csak sajnálni lehet, hogy Ferencz József ezt a feltalált eret nem követte végig s nem aknázta ki teljesen a benne fekvő kincset. Krizánál az ércér fel nem használása nem a szívén, hanem rendszeres tanulmányai más irányán, Ferencz Józsefnél nem tanulmányain, hanem szellemi alkata más irányú adottságán múlik. A kijelentésről a kátéban csak azt tanuljuk, hogy a kijelentésen alapuló vallás tanításainak meg kell egyeznie az Isten méltóságával és a józan okossággal. A hittanban meg azt, hogy kijelentés az Istennek minden olyan működése, mellyel saját lényét és akaratát az embereknek tudtára adja s magát 97 Dr. Gól Kelemen: A kolozsvári unitárius kollégium története. 7
