Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
63 Rákóczi fejedelem konfiskálja és küldi ki Hollandiába s épen attól a Bisterfeldtől, aki a szociniánusok ellen Leidenben egy könyvet készül kiadni. A fejedelemnek — amint Voetius megjegyzi — ezzel az volt a célja, hogy a keresztény vallás iránti szeretetből figyelmeztesse a hollandokat a lengyel és erdélyi szociniánusok kapcsolataira. Rákóczi vallási politikájának alapelve : az egyház hitvallásbeli egységének megőrzése s ezért érthető, ha a jelentéktelennek látszó levelet olyan fontosnak ítéli, hogy Bisterfeld útján küldi el. A levélből megtudjuk, hogy írója kiváncsi az Erdélyben történő eseményekre, mert bár száműzött, nem történhetik vele olyasmi, ami miatt az erdélyiek iránt való érdeklődését elvesztené. Ellenkezőleg a legpontosabban óhajtja megtudni a történteket, hogy megállapítsa, mit lehetne csinálni munkájuk előhaladása érdekében és Krisztus országénak terjesztésére. Azt is szeretné tudni, vége van-e annak a szerencsétlen Ravius-féle veszekedésnek ? Írja, hogy ott „nem kevés Nicodemita van, akik unitáriusok s nem tagadják, hogy minket testvéreikül tekintenek“. A szombatosok üldözésének részleteit is szeretné tudni főleg azért, hogy holland barátjaik meggyőződhessenek, hogy nem ők az okai annak az üldözésnek, amit Voetius egyenesen nekik tulajdonít. Voetius a szöveghez készített jegyzeteiben a remonstránsokat gyanúsítja, a zsidózókat Dávid követőinek mondja, már ismeri Kolozsvárt a hivatalokban beállott azt a változást, hogy a városi tanács 100 tagja közül 25 református, mit csak Bisterfeldtől tudhatott meg ily rövid idő alatt. Vádolja Statoriust, hogy többi lengyel testvéreivel, nem sikerülvén Lengyelországban és Erdélyben tanuk elterjesztése, most már Hollandiára vetették szemüket. A levél adatokat szolgáltat az erdélyi unitáriusoknak a lengyelekkel való érintkezésére is. Megtudjuk belőle, hogy Radecius püspök állandó levelezésben volt Statoriusszal, mikor ez a rakowi gyülekezet élén állott. Lengyelországban a szocinianusok ellen indított jezsuita aknamunka következményéül 1638-ban a varsói országgyűlés törvényt hoz ellenük. III. Ulászló a katholikus egyházat akarta egyedül uralkodóvá tenni s munkáját a többi protestánsok támogatása mellett a szociniánusok ellen indított üldözéssel kezdte. Ebben Rákóczinak nem volt ugyan szerepe, de bizonyosan tudott róla, mert a lengyelek követeket küldtek az országgyűlésre. Ilyen volt a vallásügy helyzete Hollandiában és Lengyelországban, mikor Ravius panaszára az unitáriusok ügye az országgyűlésre került Éhez járult a belső viszálykodás következtében előállott
