Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
I. rész: Az óvári iskola
36 tást tényleg jézsuiták végezték: „A gyermek tanításában semmi változást ne tegyenek, se pedig a religioban meg ne háborítsák“. Az két jezsuitát, az melyekkel az gyermeket taníttatta, valaminemű rendelésbe az szegény bátyám tartotta, azon állapotban és békességben tartsák. Az monostori és kolozsvári collegiumot és societast (= a jezsuitákat) kegyelmetek minden injuriától megoltalmazza és mindezekben megtartsa az szegény bátyám rendelése szerint és ha mit épületére „collegiumnak designált, ordinált, azt kegyelmetek beteljesítse.“ (Kér. Magvető 1877. 28. 1.) 1581 máj. 12-én Vilnán írta alá alapító levelét, mellyel az iskolának akadémiai jelleget biztosított, feljogosítván a baccalaureus, magister és doctor címek adására. Ez alapító levél nyílván elárulja a király szándékát, ami nem más, mint: fenntartani az igazi és őseredeti (verus et genuinus) istentiszteh tét. Nemcsak a tudományt akarja terjeszteni, hanem a Kolozsvárt elterjedt vallásos tévelygéseket is üldözni, tehát az unitárizmus ellen irányul. 1583 febr. 13-án kelt alapítólevelével létesítette a seminariumot s évi 1000 magyar aranyidőt rendelt részére a szász papok dézsmájából. És adta az Alsó- és Felsőzsuk határán levő Barátok tavát. A pápa 1200 tallért ígért. Possevino az alapítólevéllel márc. 1-én érkezett Kolozsvárra s tárgyalni kezdett a városi tanáccsal a szeminárium felállítása érdekében. De alkalmatlan épületet ajánlottak fel, mire Possevino azzal fenyegetőzött, hogy a fejedelemmel az óvári Domokosok zárdáját véteti el az unitáriusoktól. Erre megállapodtak, hogy a város saját költségén házat vesz a szeminárium részére. Possevino elutazván, utódja Campani János Pál, ki a kollégium új rektorával Capicio Ferdinánddal intézte az építés ügyét. A király 1585 végén elrendelte a bölcsészet és teológia tanítását. Hogy mennyire szívén viselte a lengyel király a kollégium ügyét, mutatja egyebek mellett végrendelete. Ebben meghagyja Báthori Zsigmondnak: „mindenek felett a kolozsvári és fejérvári kollégiumokat hagyom és bízom rád, amely kollégiumokat a te atyád és én saját tehetségünkből alapítottunk, senkinek jogát nem sértve. Úgy oltalmazd és védd ezeket, ahogy szívednek drága azon hazánk üdve, melynek fejedelme vagy“. Az ariánusok követelni fogják megsemmisítésüket, a te kálvinista és lutheránus tanácsosaid támogatni fogják őket, eretnek udvari ifjoncok helyeselni fogják, te azonban tartsd és oltalmazd őket, ha kedves a lelked üdve“. Báthori Zsigmond minden alkalmat megragadott szeretetének megmutatására. így 1587 őszén a kolozsvári országgyűlés után egész udvarával meglátogatta az iskolát s résztvett a tanulók vizsgálatán. Volt hittani vitatkozás is s „ez annyira megindította az ellenfeleket is, hogy sokan hozzájuk adták fiaikat nevelésbe“.
