Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
358 zetek, melyek közé a nemegyesült görög szertartásúak is értetnek, nemzetkülönbség nélkül teljes és tökéletes jogegyenlőséggel bírnak, mind vallásgyakorlási, mind vegyesházassági viszonyok, mind politikai igények tekintetében. 2. A hatheti oktatás és különböző vallásúaknak egymás iskoláibani tanulhatásuk iránt minden meg van szüntetve. Térítési izgatások és vallásbeli versengést előidéző tények, mint büntettek lesznek fenyítendők. Ez a törvény végre hosszas küzdelmek után nyugalmat hozott a lelkekbe. 12. fejezet. Az unitárius közélet vezetői és a nemzeti szellem ébredése. A magyar közélet szereplői két ellentétes irányú világfelfogás alapján állottak. Egyfelől voltak a konzervatív gondolkodású maradi öregek, másfelől a kor szabadelvű eszmeáramlataitól telitettlelkű ifjak. Ferenc patriárchális abszolutizmusa olyan teherként nehezedett a közéletre, hogy a hivatalt viselők nem tudtak szabadulni attól. A cenzúra, „ez a társadalmi vagy államéleti szörnyeteg“ — amint e kor egyik lelkes fia Hajós János1 nevezi — elfojtotta a szabadelvű gondolkodásnak legkisebb megmozdulását is. A francia forradalom szabadelvű eszméi, a Martinovics-féle összeesküvés gondolatvilága megrémítette az uralkodót s kormányát a legreakciónáriusabb intézkedésekre sarkalta. A gubemium ennek a kormányzati szellemnek készséges megértője és végrehajtója volt. Lényegében nem igazi kormányzói szerv, csupán a Bécsből jövő rendeleteknek és az alulról jövő felterjesztéseknek átfutó állomása. Kezdeményező ereje és bátorsága semmi. Puszta végrehajtója a felség akaratának. Természetes, hogy a gubernium hivatalnokainak, ha ott akartak maradni, meggyőződésük ellenére is ebben a szellemben kellett dolgozniok. Bölöni Farkas Sándort, korának e legképzettebb, legszélesebb látókörű, minden reformért és haladásért élő-haló fiát, ismételten mellőzik csak azért, mert tudják róla, hogy egész lélekből híve a szabadelvű eszméknek. Erdélyben 1811-től 1834-ig nem volt országgyűlés, épen azért, hogy ez a reakciónárius kormányzati szellem sza-1 A kolozsvári unitárius kollégíumbeli olvasó társaság irodalmi mozgalmai 1839-ben s Kriza János a cenzúra itélőszéke élőt'. Kér. Magvető, 1893.
