Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
357 fogják írni. A gubernium javaslatára oda enyhítették, hogy a feliratban nem jelentik, hanem kérik a szándék elfogadását. A vallási és közművelődési ügyeket tárgyaló 12 tagú bizottságba a gubernium is nevezett ki tagokat, mit az országgyűlés az alkotmány „tetemes sérelmének“ tekint. Az országgyűlés az előleges sérelmek között azt is felsorolta, hogy a székely ifjúság az iskoláktól a szélbeli katonáskodás által elrekesztetik. A székely eleitől fogva — mondja a jelentés — a vármegyei nemesség fennmaradásának „planta iskolája“ volt. Mióta azonban nagyobb része „eredeti szerkesztetésének ellenére szélbeli katonáskodásra degradáltatott, a katonai hatóság mindent elkövet, hogy az ifjúság a virágzóbb főbb iskolákba ki ne jöjjön s akiket kibocsát is, mihelyt fegyverviselésre alkalmasnak találja, visszahívja, noha a Comp. még a külső oskolákba, országokba menőket akadályozni akarókra is átkot mond. A kézdivásárhelyi előiskola inkább káros, mint hasznos, mert ott előismeretekre tanítnak s felsőbb iskolákra ki nem bocsátnak, hanem katonai foglalatosságok tételére szorítják őket. A követek utasításul kapták, hogy e sérelmet „a székely nemzet alapos jussaival megegyezően“ orvosolni igyekezzenek. Az 1841—43. évi kolozsvári országgyűlés bírálóbizottsága szintén felsorolja a már ismert vallási sérelmeket, melyek rendületlenül fennállanak, sőt egy s más tekintetben súlyosbodnak, pl. protestáns ifjaknak külföldi egyetemekre menését némely helyekre meg sem engedik Az országgyűlés legnehezebb kérdése a nyelv kérdése volt, melyben kimondották: az ország nyelve a magyar, minden törvényt azon kell hozni, a gubernium, királyi tábla, kincstár, a magyar és székely nemzet nyelve, az egyházi ügyeket ezen kell vezetni, a katonai parancsnokság és erdélyi ezredek azon leveleznek, a vezénylet nyelve az, bélyegzőkön azt kell használni. A szász nemzet és a balázsfalvi iskolák is 10 év múlva azon leveleznek, ez az oktatás nyelve. Erdély unióját újból kimondta s a király elé terjesztette. Az 1847. évi országgyűlés megalkotta a törvényt a magyar nyelvről, mely szerint a törvények ezután magyar nyelven szerkesztelek, az országgyűlés jegyzőkönyvében, az udvarral való érintkezésében, a hivatalok azt használják s az anyakönyveket is magyarul fogják szerkeszteni. Az 1848. évi 1. cikkely kimondja Magyarország és Erdély ..eggyéalakulását“, a 8. c. a magyarországi törvényhozás 1848. évi 18. t.-cikkét a sajtó szabadságáról „ideiglen“ Erdélyre is kiterjeszti. 19. c. kimondja a bevett vallások teljes jogegyenlőségét: 1. E hazában törvényesen bevett minden vallásfeleke-
