Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
35Ő giaknak feleletet adjanak. Ez a dolog elvonja őket kötelességeiktől, a jó rend megzavarásával és saját kárukkal jár: effélére még éretlenek s ezért a főkonzisztórium az iskolai törvények értelmében szigorúan tiltsa el őket e gyűlések látogatásától, az iskolából való kizárás mellett. Aug. 14-én megismétli a rendeletet, most már azzal, hogy őfelsége Ferdinánd főherceg útján rendeli, hogy kihirdettessék s adott esetben, azonnal teljesedésbe vétessék. A kollégiumban az olvasó és irodalmi kör megalakulása érdekében esténként folyó hangos tárgyalásokat és vitatkozásokat a kelet felőli sikátorban fel és alá cirkáló katonai járőr kihallgatta és feljelentette s csak az unitárius vallású guberniumi hivatalnokoknak sikerült az ügyet úgy intézni, hogy nem lett baj a dologból. Ez akkor történt, mikor a ref. kollégium alakuló irodalmi körét feloszlatták. A reform korszak nagy eszméi, az iskola minden elzárkózása mellett is, vagy talán épen annak következtében, megejtette az ifjúság lelkét s annál jobban hatalmában tartotta, mentői gondosabban óvni akarta attól Metternick kormánya. Ez események közben halt meg Ferenc 1835 márc. 2-án. Magas guberniumi hivatalnokok, főispánok, nyilvánvaló erőszakosságnak nem akarván szolgálni, lemondtak állásukról. Az ellenzék, szinte az egész ország az volt, szervezkedett. Az új királynak hódoló országgyűlés 1837-ben Szebenbe hivatott össze. De előfordultak s részletesen megtárgyaltattak az egyházi sérelmek is. Az előlegesen orvoslandó sérelmek öszszeállítására kiküldött bizottság az erkölcsi szabadság megszorítása c. terjeszti be javaslatát s kéri a felséget: tiltsa el a guberniumot a protestánsok teológiai és szimbolikus könyveinek cenzúrájától, törölje el a hathetes vallásoktatást, a vegyes házasságoknál engedje meg mindenik fél megesketését a maga papja által, válásoknál a per folytatását az alperes egyházi székén, törölje el egyházi gyűlések jegyzőkönyveinek felküldését, melyek felett a gubernium legújabban mintegy appelatorium fórumi tisztet kezdett gyakorolni, mert különben a protestáns egyházak ügyei más vallásbeliekből álló testület által igazgattatnának. Ezt a Lipót diplomája ellen behozott „újításinak tekintik s ideszámítják a protestánsok válópereinek felebbezését az udvarhoz is matrimonii defensor által, valamint a hivatalok osztásában nyilvánuló részrehajló rendszert, kérik a prot. püspököknek a régi törvény szerinti címök megadását s az erdélyi püspök cím helyett az erdélyi katholikus püspök c. használását. A gubernium az 1791. évi törvény ellenéne 1824-ben és 1836-ban ismételten megrendelte Br. Szepesy r. k. püspök sugalmazására, hogy protestáns püspök imprimaturja nyomán 23*
