Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)

III. rész: A magyar-utcai iskola

319 írja a magyar irodalmat. Nagy súlyt helyez a tanárképzésre. Seminariumokat szervez s paedagogicát ír elő azoknak, akik nevelők akarnak lenni, mert tudni és tanítani tudni két külön­böző dolog. És minden kollégium állítson pedagógiai könyvtárt.* Ebből a tervezetből sem lett törvény. A teljesség kedvéért említsük meg még a Ferenc alatt 1806-ban megjelent Ratio Educationis publicae totiusque rei Literariae-t is, melyet az irodalom II. Ratio néven ismer. Nem uj alkotás, hanem a régi Ratio alapos átdolgozása s elsősor­ban tanterv-revizió. Szerkesztője a magyarországi 1790—91. évi országgyűlés tanulmányi bizottságának megbízásából Szer­dahelyi György. Életbeléptetése, miként az elsőé, nem alkot­mányosan, hanem királyi rendelettel történt. Mívelődési esz­ménye az elsőé. De nagyon alaposan megrostálja az első zsú­folt tananyagát. Nemzeti szempontból fontos újítása, hogy a magyar nyelvet a rendes tantárgyak közé iktatja s a németet az önként jelentkezők részére írja elő. De mostohán kezeli a magyart, mert tanítását a latinhoz kapcsolja, tanítására mód­szeres utásításokat nem ad s a tankönyvről is megfeledkezik, holott a többi tárgyaknál mindezekről gondoskodik. A latin megtartotta középponti helyzetét. Az I. Ratio tárgyai közül el­maradnak a rendkívüli tárgyak a görög kivételével, de ez a felső tagozatra szorul, továbbá a magyarországi latinság, mint külön tantárgy, a kettős könyvvitel és az újságolvasás. A Fe­renc rendőrszellemű kormányzásának megfelelően szigorítja a fegyelmi szabályokat, tiltja színházak, vendéglők látogatását, feléleszd a karcért. Az I. Ratio nagyvonalú és emelkedett szel­lemű koncepciójától elmaradt ugyan, de az az előnye, hogy követelményei könnyebben megvalósíthatók, ezért teljes mér­tékben életbelépett s 1848-ig szabályozta a r. katholikus köz­oktatást s kétségtelenül hatással volt a protestáns iskolákra is. 9. fejezet. Az alkotmány és vallásszabadság helyreállítása. József öccsének és utódjának jutott az a történelmi hiva­tás, hogy a nemzetet kibékítse az uralkodóval azáltal, hogy helyreállította az alkotmányt. Lipót is vallotta teljes meggyő­ződéssel József eszméit, de lényegesen más volt a módszere. Nem a fejedelmi abszolutizmus híve, hanem a megegyezés, az alkotmányos törvényhozás útjának a keresője. Tisztelője a tör-4 Dr. Gál Kelemen; Az 1791. évi országgyűlés közoktatásügyi bizott­sága. Erdélyi Irodalmi Szemle, 1929.

Next

/
Thumbnails
Contents