Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
319 írja a magyar irodalmat. Nagy súlyt helyez a tanárképzésre. Seminariumokat szervez s paedagogicát ír elő azoknak, akik nevelők akarnak lenni, mert tudni és tanítani tudni két különböző dolog. És minden kollégium állítson pedagógiai könyvtárt.* Ebből a tervezetből sem lett törvény. A teljesség kedvéért említsük meg még a Ferenc alatt 1806-ban megjelent Ratio Educationis publicae totiusque rei Literariae-t is, melyet az irodalom II. Ratio néven ismer. Nem uj alkotás, hanem a régi Ratio alapos átdolgozása s elsősorban tanterv-revizió. Szerkesztője a magyarországi 1790—91. évi országgyűlés tanulmányi bizottságának megbízásából Szerdahelyi György. Életbeléptetése, miként az elsőé, nem alkotmányosan, hanem királyi rendelettel történt. Mívelődési eszménye az elsőé. De nagyon alaposan megrostálja az első zsúfolt tananyagát. Nemzeti szempontból fontos újítása, hogy a magyar nyelvet a rendes tantárgyak közé iktatja s a németet az önként jelentkezők részére írja elő. De mostohán kezeli a magyart, mert tanítását a latinhoz kapcsolja, tanítására módszeres utásításokat nem ad s a tankönyvről is megfeledkezik, holott a többi tárgyaknál mindezekről gondoskodik. A latin megtartotta középponti helyzetét. Az I. Ratio tárgyai közül elmaradnak a rendkívüli tárgyak a görög kivételével, de ez a felső tagozatra szorul, továbbá a magyarországi latinság, mint külön tantárgy, a kettős könyvvitel és az újságolvasás. A Ferenc rendőrszellemű kormányzásának megfelelően szigorítja a fegyelmi szabályokat, tiltja színházak, vendéglők látogatását, feléleszd a karcért. Az I. Ratio nagyvonalú és emelkedett szellemű koncepciójától elmaradt ugyan, de az az előnye, hogy követelményei könnyebben megvalósíthatók, ezért teljes mértékben életbelépett s 1848-ig szabályozta a r. katholikus közoktatást s kétségtelenül hatással volt a protestáns iskolákra is. 9. fejezet. Az alkotmány és vallásszabadság helyreállítása. József öccsének és utódjának jutott az a történelmi hivatás, hogy a nemzetet kibékítse az uralkodóval azáltal, hogy helyreállította az alkotmányt. Lipót is vallotta teljes meggyőződéssel József eszméit, de lényegesen más volt a módszere. Nem a fejedelmi abszolutizmus híve, hanem a megegyezés, az alkotmányos törvényhozás útjának a keresője. Tisztelője a tör-4 Dr. Gál Kelemen; Az 1791. évi országgyűlés közoktatásügyi bizottsága. Erdélyi Irodalmi Szemle, 1929.
