Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
316 Ez lett volna az első rendelet Erdélyben, mely a protestáns iskolák törvényekben gyökerező autonómiáját érintette. De nem lépett életbe. Valószínű, hogy II. József figyelmét a háborús viszonyok terelték el a tanügyi egyenlősítés végrehajtásától. Iskolai ügyekről ugyanis ezután nincs többé szó, csak annyi, hogy az iskolákat az 1784/85. isk. évben még meghagyja régi állapotukban, de oly feltétellel, hogy a következő évben életbeléptetik az új rendszert. És ugyanez időben megjelent a német nyelv használatát előíró rendelet. József felfogása szerint az egész oktatásügyet az állam érdeke szabja meg. Az államérdek pedig: egy egységes, központosított szervezetű abszolút monarchia a német nyelvvel. Józsefet sok oldalról támadták a németesítés vádjával. Azt hisszük, nem egészen jogosan. A felvilágosodás történelemellenes eszmevilágával telített lelke előtt nem a német, magyar, vagy a román állott, hanem egy leegyszerűsített, mechanizált, racionális államgépezet egységes szerkezettel, melynek céljául a közboldogságot tűzte ki, tekintet nélkül a történelmi erőkre és hatalmakra. Rossz pszichológus volt, de népeit boldogítani akarta, azok akarata ellenére. Szerinte cél: a közjó, melyet munkálni kell történelmi elfogultságoktól mentesen a nemzeti és vallási viszonyokra való tekintet nélkül. József iskolai politikája tekintetében anyjának abból a gondolatából indult ki, hogy az iskola politikum. De egy más gondolatot is csatolt hozzá. Azt, hogy az iskola a leghatásosabb eszköz arra, hogy azonos gondolatot és érzületet oltson az ifjúságba. S ő ezt akarta elérni: a gondolkodás egyformaságát, amit ő a nyelv é3 vallás tekintetében sokfelé tagolt ország uralkodója, mindennek halálos ellensége, ami nem gyakorlati és nem hasznos, a végső elérendő célnak tartott. A Norma Regia egyenlő elveket kíván a katholikus és protestáns ifjúság részére. Olyan új rendszert állít fel, amely az erdélyi vallási törvényeket nemlétezőknek tekinti. A nevelés vezetését az uralkodó legkiválóbb jogának tartja, miből következik, hogy semmit sem lehet megengedni, amit az uralkodó nem tud, vagy nem akar. A nevelés vezetését és felügyeletét hatóságokra bízza (gubernium és a tanulmányi bizottság — comissio rei litterariae), melyek az ő nevében kormányoznak s melyektől az egész iskolaügy függ úgy, hogy kivétel nem lehet sem nemzeti, sem vallási tekintetben. A vallás ugyan érinthetetlen, de az oktatás, tantárgyak, tanítók alkalmazása s az iskola egész berendezése a Norma Regia szerint kell hogy történjék. Csoda-e, hogy az ev. főkonzisztórium e rendszert összeegyeztethetetlennek mondotta, a református meg éles harcot kezd ellene.
