Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
317 A Ratio is, a Norma is, habár nem nyertek alkalmazást, mégis jó hatással voltak a felekezeti iskolákra, már csak azáltal is, hogy a már régóta szunnyadó iskolai kérdésekbe egy kis mozgást vittek bele s felkeltették az érdeklődést az oktatás ügye iránt. 1785-ben felállíttattak Erdélyben is a kerületi tanfelügyelőségek. Ez időben történik a népoktatás átalakítása is, mikor a régi falusi latin iskolák „nemzeti“ népiskolákká alakulnak át, melyekbe kíméletlenül sürgette a német nyelv behozatalát. 1786-ban az „egyetemet“ leszállította akadémia vagy líceum rangjára, melynek élére nem kell gavallér igazgató (gróf Csáky főispán), »aki többnyire semmit sem ért a tudományhoz s csak zavart okoz, hanem tanárokból kell választani, akik mint máshol is mindenütt rendre váltsák fel egymást“. Mert — mondja — míg ott a teológiai tudományok taníttatnak, felsőbb iskolának nem tekinthető s nem is volt soha az, hanem csak akadémia (Jakab E. Kolozsvár tört. III. 423, 429.). Mária Terézia iskolaügyi politikájának három kidomborodó jellemvonása van : az iskolaügy országos rendezése, a katolizálás és németesítés. Ő az első, aki a közoktatásügyet országosan rendezni akarta. A Ratioval oly mértékben szólott bele a felekezetek iskolaügyébe, aminek előtte nincs párja. Hű és következetes volt vezető elvéhez: az iskolaügy politikum. Egységesítő és németesítő célt szolgált azzal, hogy a katholikus iskolákba az ausztriai tanulmányi rendszert akarta bevezetni a beküldött német tanárok és tanítók által. József átvette anyja iskolaügyi politikájának elveit a katholizálás kivételével. Az 1790—91. évi kolozsvári országgűlés a le nem tárgyalt ügyek előkészítésére 7 bizottságot küldött ki. Ezek között a tanügyi bizottság teendőjéül tűzte: a mindkétnemű ifjúság nevelésének és oktatásának módja és a szépművészetek űzésére, a szükséges nyelvek művelésére és egy tudóstársaság felállítására megkivántató eszközöknek a megválasztása. A bizottság tagjaiként kinevezett 22 egyént azzal, hogy ezekből 9 tagból álló bizottság alakítandó, amely Kolozsvárt fogja üléseit tartani. A bizottság 1793 elején ült össze. A közoktatási bizottság elnöke gróf Esterházy Nepomuk János, tagjai: Mártonffy József, br. Hadadi Wesselényi Farkas, gróf Hallerkői Haller József, Rosenfeld Frigyes, Tartler János, Cserei József, Szathmári Pap Mihály, a kolozsvári ref. kollégium theol. professzora és Pákei József, az unitárius kollégiumban a logika, metafizika és erkölcsi filozófia tanára. Előadó Mártonffy, jegyző Pákei. A bizottság javaslatát a köznevelés rendszere, egy nyelvművelő társaság és a cenzúra köré csoportosítja. A javaslatból nem lett törvény, de rendkívül
