Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
315 commisiot rendeltetni parancsol Szebenben“. „Az proponált Normát előttünk tartottuk, az ő felsége által élőnkbe adatott punctumokat concertáltuk s két rendbeli consessusunk után az köztünk forgott difficultások iránt megállittatott véleményünket felküldöttük... Mi részében hagyatik helybe, ezután tudjuk meg... Megjegyzésre való dolog, hogy igen szép csendesen és miden toleranciával mindenik religio feladattatott terheit, reflexióit felvettük s egyeztünk, melyhez képest nem épen négy hétig tartó sessiózás alatt azon nehéz munkát minden reménység felett elvégeztük“. A Norma Regia az erdélyi iskolák igazgatásának uj korszakát vezeti ki. A Norma szerint ugyanis az állam érdeke követeli, hogy az iskolai közigazgatás az egész országban egyenlő legyen. Ezért elrendeli, hogy „a tanulmányoknak ezen uj rendszere azoknak az iskoláknak is szabályul és miheztartásul szolgáljon, melyeknek fenntartói a katholikustól eltérő hitvallást követnek“. A vallás ügyében törvényes jogaikat és kiváltságaikat nem érinti, „azonban az oktatás módszerére, a tanulmányok anyagára, a tanárok alkalmazására, az erkölcsi nevelésre, az igazgatás alakjára és az iskoláknak és a nevelésnek egész politikai rendjére vonatkozóan ebben az uj rendszerben megállapított irányadó szabályokat ők is egyformán követni tartoznak“. A Norma Regia már puszta megjelenésével is ellenkezik II. József uniformizáló politikájának vezérelvével, a birodalmi egység és központosítás gondolatával. A Ratio és a Norma szervezeti kérdésekben azonosak; de a Norma tantervében és utasításaiban fegyelmezési és igazgatási eljárásával majdnem teljesen önálló. Sajátos magyar szellem annyi sincs benne, mint a Ratioban. Alapelve a felvilágosult abszolutizmus államfilozófiája: a közboldogság alapja az ifjúság helyes nevelése, melynek irányítása és szabályozása a fejedelem joga. A főkülönbség a kettő között a tantervben van. A Ratio túlterhelt tanulmányi rendjét jelentékenyen redukálja. Rendeseknek csak ezeket tartja meg: vallás, latin, magyar és világtörténelem, hazai és egyetemes földrajz, számtan és szépírás. Minden egyéb kiszorul, vagy rendkívüli tárggyá lesz. A görög tekintetében azonban túlmegy a Ration, mert beviszi mind az 5 osztályba heti 2—2 órával. A németet nagy haszna miatt a fejedelem iránti hódolatból is tanulni kell. A német és magyar nem külön tantárgy, hanem a latinnal kapcsolatban kell tanítani. Hangsúlyozza az irodalmi míveltség nevelő értékét, az ízlés nemesbítését és a kérdezés művészetét. A Norma középiskolája a német felvilágosodás eszmekörében gyökerezik. Sokkal erősebben hangsúlyozza az irodalmi nevelés esztétikai céljait, mint az utilitarius Ratio.
