Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)

III. rész: A magyar-utcai iskola

3Ó7 szükséges, hogy az ifjúság külföldi egyetemekre menjen tanulni s ezért, amint más fejedelmek nem engedték meg alattvalóik ífjainak tanulás végett az ő birodalmába jövetelt, ő felsége szintén megtiltja, hogy az ifjúság külföldre menjen tanulni. 1764 szept. 11-én közölte a gubernium jelentéstétel végett a királyné aug. 24.-i leiratát, hogy a nem-katholikusok számára Erdélyben egyetemet akar állítani s minthogy erre alap kell, tegyenek jelentést, hogy gondolják e tervet megvalósíthatónak. A ref. és unitáriusoknak e felszólításra közösen s 10 év múlva megismételt felszólításra Ágh István püspöknek külön adott jelentését 1. a Tanárképzés c. fejezetben. A kérdések, melyekre a királyné feleletet kért, ezek voltak: Hol minő tanintézet van ? Hány tanító s kik azok ? Mit s milyen tankönyvekből tanítanak? Van-e könyvtár? Mennyi alapjuk van? Hány a tanulók száma? Miből fizetik őket? Mik len­nének a teendők? Ágh püspök feleletét szükségesnek tartjuk közölni, mert iskolánk akkori állapotát híven mutatja. „A kolozsvári unitárius kollégiumban taníttatik az egyetemes hittan az egyháztörténe­lemmel, a filozófia, mathesis, logika, zsidó, görög és német nyelv; ezenkívül az alsóbb osztályok az elemi osztályig. A hittan tanára a püspök, aki minthogy jelenleg a filozófia tan­széke üres, ezt is tanítja. A 3 nyelv tanára Fejérvári Sámuel pap. A hittani előadásokban alap a szentkönyv a Vulgata­­kiadás szerint s minden hitvallás magyarázói, amennyiben a szentírás szövegével nem ellenkeznek. Különösen használtat­nak azon írók, akiknek művei a Bibliotheca fratrum Polonorum c. nyomtatott, gyűjteményben megjelentek. Külön eléadatik a néhai Szent-Ábrahámi M. püspök Systhema Universae Theolo­­giae Christianae c. műve az ő és a hittan mostani tanára jegy­zeteivel világosítva, azonkívül Conspectus articulorum fidei a mostani püspöktől, végre a Catechesisek és Hitvallások több­nyire kéziratban. A filozófiában az újabb filozófusok művei: Newton, Locke, Wolff, a logikában Baumeister és Gravesande, az arithmetikában Clausberg. A hittanár fizetése 180 mfrt, a filozófia és nyelvek tanáráé 80 frt. Ennek azonban nincs állandó alapja, hanem pártfogóktól gyűl össze évről-évre, de ritkán egészen, amiért is saját munkájukkal és gazdálkodással kény­telenek magukon segíteni. Az unitáriusoknak a kir. kamarai kincstárból járó közalapja nincs. Amit régen a nemzeti feje­delmek kegyes adományából bírtak, az elvétetett. Azóta tanítók és tanulók nagyrészben önköltségen tartják fenn magukat. A tanulók száma mintegy 300. A könyvtár nem nagy, kegyes pártfogók alapítványából s különböző módon gyűlt, újabb könyvek szerzésére semmi alap és költség nincs. Felügyeletére 20'

Next

/
Thumbnails
Contents