Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
297 szakban nyilvánuló szellemet egymástól. A türelmi rendelet egy felvilágosult szellem gyönyörű nyilatkozata oly korban, amely telve van a legsötétebb és legkeresztényietlenebb türelmetlenség minden átkával. Hosszú szenvedés után fellélekzenek s reményük éledni kezd, hogy egy megértőbb, keresztényibb, szabadelvű korszak következik, amely véget vet szenvedéseiknek. Őseink reménye „egy jobb kor után“ annak a beszélgetésnek1 emlékeiből táplálkozik, melyet Ágh István püspök s P. Horváth Boldizsár főgondnok folytattak 1773-ban, amaz Kolozsvárt (jun. 26.), ez Szebenben (jul. i 6.) Józseffel, aki mint korregens, körutat tett Erdélyben. József szellemisége már ekkor jellemzően nyilvánult meg. A püspök felhasználja az alkalmat, hogy előadhassák panaszaikat és sérelmeiket s orvoslást és védelmet kérjenek azok ellen. A sérelmek előadása után beszélgetés kezdődik, amely élénken mutatja a regensnek val' lási kérdések iránt való meleg érdeklődését és elfogulatlan szabadelvűségét. A püspök előadta, hogy templomaink, parochiáink, egyházi alapjaink elvétetnek, vallásunk gyakorlása, istentisztelet tartása némely helyeken még magánházaknál is eltiltatik, hitsorsosaink erővel, fenyegetésekkel, sőt néha fegyverrel is más vallásra kényszeríttetnek. Ezután dogmai kérdések kerültek elő. Szó esett József kérdései nyomán a szentháromságról, Jézus Krisztus istenségéről, a szentiélekről, az ariánusokról, a keresztségről, idejéről, más vallásúak áttérése esetén megkeresztelésükről, az űri szentvacsora jelentőségéről, a gyónásról, feltámadásról, örök életről, elkárhozásról, mely kérdésekre a püspök előadta az unitáriusok felfogását. Már el akarnak távozni, mert a beszélgetés igen hosszúra nyúlt. De a regens visszatartja őket. Mikor az elkárhozásról a püspök magyarázatát bevégezte, a regens azt mondotta: mi azt mondjuk, hogy senki sem üdvözölhet, aki nem él a r. katholikus hitben, „de nem lenne rossz mindenkinek megengedni, hogy választhassa azt az útat a mennybemenetelre, amely neki tetszik“. íme, Dávid Ferenc szava 200 esztendővel később Nagy Frigyesen s a francia felvilágosodás hullámverésén keresztül a regens szájából 1 S mikor a püspök előadása rendjén hallja a sok kínzást, nyomorgatást és szenvedést, azt kérdi tőle: „hogy történhetnek ezek, mikor a ti vallásotok is épen olyan bevett vallás, mint a többi?“ A világi küldöttség a főgondnok vezetése alatt a világiak sérelmeit, hivatalokból való kiszorítását, mellőzését adja elő. 1 Várady Károly : Egy múlt századbeli történelmi adat. Kér. Magvető, 1868. — Jakab Elek : Ágh István unitárius püspök élete és kora. U. o. 1882
