Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
293 nék is, harmadik okból mellőztessenek“. Ezeket most az egyházi bizottságnak is megíratta, különös gondot fordítsanak arra, hogy a szent vallás java és tisztelete fogyatkozást ne szenvedjen, sőt mindenütt, ahol még az unitáriusok hivatalt bírnának, üresedés esetében azok helyére katholikusok tétessenek és ha az összes vallásokat együttvéve a többség nem is, de legalább az egyenlőség okvetlenül elérendő“. (U. o. 372.). A r. katholikusok döntő befolyását biztosította Kolozsvárt az Erzsébet aggháznak a belvárosból a külső Magyar utcába kitelepítése, midőn a királyné kimondotta, hogy az intézet r. katholikus alapítvány. A kormányszék helyettes elnöke Bajtay püspök volt, aki meghagyta a tanácsnak, hogy a régi kórházat, mely kicsi és épülete romladozó, adja el s vegye meg a külmagyar utca végén levő telket. A tanács teljesítette a rendeletet. A régi kórházat megvették 2000 írton, ezért a konventi atyák átadták az ő házukat új kórháznak. A ref. egyházi tanács tiltakozott az eladás és vásár ellen s ellene mondott a betegek átszállításának. Azt állította, hogy a kórház községi intézet, az egész városé, tehát az összes felekezeteké közösen, mert különböző vallású fejedelmek s magánosok is tettek alapítványokat. De a plebánus a tanács elé vitte a dolgot s az katholikus többségű lévén, az eladást és vásárt helybehagyta. A betegeket 1764 dec. 19-én kiköltöztették. A püspök erről értesíttetvén meghagyta a plebánusnak, hogy a r. katholikus oratóriumnak adassék át a kapubejáratnál az első szoba, a reformátusoknak jelöltessék ki oratórium az épület másik részében, az unitáriusok oratóriuma pedig adassék át a feledékeny ségnek, a szegények 2/3-a legyen katholikus, Vs-a nem katholikus, de ebben legyenek többségben a reformátusok. A Felségnek tett jelentésében pedig kérte, rendelje meg, hogy e kórházba senki mást, mint katholikust ne vegyenek fel, vagy ha ez nem kivihető, legalább azt, hogy akik ezután meghalnak, azok helyére csak katholikusok vétessenek fel s az ispáni hivatalt is csak katholikus viselje. A királyné e felterjesztés értelmében 1768 nov. 24-én kelt rendeletében kimondotta, hogy az ispánság, melyet eddig katholikusok és reformátusok felváltva viseltek, ezentúl csak katholikusra bízassák s a kihaló betegek helyére csak katholikusok vétessenek fel, minthogy a Szent Erzsébet aggház katholikus alapítás (Jakab E. Kolozsvár tört. III. 372— 374.). Az unitárius aggok és betegek meghalván papjuk Boros József fizetése megszűnt. Az intézet nemkatholikus tisztviselői eltávoztak. József 1783 jan. 8. rendelete a különböző vallású tisztviselők egymás felváltását eltörölte s csak r. katholikusokat nevezett ki A nemkatholikusok felvétele kérdésében azonban hosszas tárgyalás folyt azután is. A reformátusok azt állították,
