Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
288 delmes igazságszolgáltatás megjavítására javaslat készítésére. Ennek a rendeletnek 5. pontja rendeli, hogy a hiteles helyek (gyulafehérvári káptalan és a kolozsmonostori konvent) egyháziak (= kath.) kezére szálljanak, tehát az állam kezéből a r. k. papságéba. A 6. szerint semmiféle templom, imaház, kollégium a felség előzetes engedélye nélkül nem építhető. Az unitáriusok kötelesek megválasztott püspöküket megerősítés végett felterjeszteni. A 7. pont az apostasiáról azt mondja, hogy aki a r. kath. „igaz hitet“ elhagyja, őfelsége megbünteti. Erre a leiratra a gubernium 5 r. kath tagja egy javaslatot készít.2 E javaslat minket érdeklő pontjai: Az Approbatáknak és Compilátáknak a bevett vallásokról szóló cikkelyei hagyassanak ki, az akatholikusok szabad vallásgyakorlata ő felsége, a király tetszésétől függjön. A 4 bevett vallásfelekezet törvényes uniója, mint pestises, hagyassák ki. A r. kath. alapítású összes templomok, iskolák jövedelmeikkel adassanak vissza. A hazán kívüli járás-kelés (peregrinatio) tanulás, avagy önművelés céljából tilos legyen. A jezsuiták kolozsvári kollégiuma akadémiai privilégiummal éljen, növeltessék és javakkal ajándékoztassék meg. Felsőbb jóváhagyás nélkül egy nyomda se állíttassák, a meglevőkben se lehessen cenzúra és jóváhagyás nélkül könyveket nyomatni, sem akatholikus könyveket behozatni. E javaslatot kisérő iratban az A. C. I. r. I. cím II. cikkét, mely a négy bevett vallás jogegyenlőségét örök időkre biztosítja, így javasolja módosítani: „E törvény örökre töröltessék ki s helyébe iktattassék be az, hogy a helvét és ág. hitvallások megtürése függjön a császári felség, mint örökös és nem feltételes erdélyi fejedelem tetszésétől, a katholikus hitvallás, mint az uralkodónak is vallása, neveztessék többek sorában legelői; az unitárius, vagy amint jobbára nevezik, az antitrinitárius vallás Szent István első magyar király végzeménye — decretum — első fejezete értelmében teljességgel töröltessék el“. Ez a javaslat, mely az erdélyi alkotmány legsarkalatosabb pontjai megváltoztatását foglalta magában, az egész protestáns Erdély közvéleményét mód felett felizgatta. Nem is lett belőle törvény, csak 1741-ben és mérsékelt tartalommal, amelyből a r. katholikusokra sérelmes pontok töröltettek. A vallási egyenjogúság azonban már régóta csak papiroson volt meg, mert az akatholiki sok tényleg minden lehető módon nyomattak. Mária Terézia uralkodása az unitáriusokra nézve rossz előjelek közt kezdődik. I. József és III. Károly rendeleteikben és leirataikban az erdélyi közjog értelmében még beszélnek a 1 1 Jakab Elek; Egyháztörténelmi adatok. Kér. Magvető, 1876. 255—269. 1.
