Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
289 3 nemzetről és 4 bevett vallásról. De Mária Terézia a 4 bevett vallásról már hallgat, mintha ezek jogegyenlősége és uniója nem volna Erdély alkotmányának sarktétele. Ha az unitáriusokról elkerülhetetlenül beszélni kell, mindig a gúnyos értelemben vett lenéző „ariánusokról“ esik szó. Trónralépte alkalmával a négy bevett vallás képviselőiből alakult küldöttség református és lutheránus tagjait csak úgy akarta fogadni, ha a maguk nevében beszélnek És csak hosszas utánjárás után sikerült elébe jutniok s az „akatholikusok“ nevében beadott folyamodványt elfogadtatniok. A küldöttség unitárius tagját Désfalvi Simon Istvánt nem fogadta. Mindjárt uralkodása elején (1742 dec. 24.) rendeletet adott ki, melyben meghagyja, hogy a Károly resolutióját az esküre vonatkozó rendelkezésekkel együtt hajtsák végre. Ez azt jelentette, hogyha protestáns ember nem akart a boldogságos szűzre és szentekre esküdni, hivatalt nem kapott. 1750-től egyik elnyomó rendelet a másikat követi. 1751- ben kiadja az apostasia-rendeletet, melyben kijelenti, hogy a vallás szabad gyakorlatán nem lebet a r. katholikus hitről az akatholikusra való térést érteni, azért a visszaeső apostaták mint hitszegők, az ifjak pedig vesszővel büntettessenek. Vegyes házasságot csak plebánus előtt lehet kötni. A r. kath. ifjúságot eltiltja a protestáns iskolák látogatásától. Elrendeli a vasárnapok és ünnepnapok megszentelését. A rendelet igen sok zaklatásnak lett a forrása, mert br. Sztojka püspök a vasárnapon és a protestánsokkal közös ünnepeken kivűl még 12 r. kath. ünnepet jelölt meg, mint amelyeket a rendelet értelmében meg kell ülni és keményen büntették e napokon dolgozó protestánsokat. Templomok erőszakos elfoglalása már régóta állandó templomszerzési mód volt a r. katholikusoknál. 1751-ben elfoglalták a szentrontási (= Szentháromság) templomot, de az unitáriusok visszavették, amiért meglakoltak s templomukat végül is elvesztették. Ezután eltiltotta ugyan a királynő az erőszakos templomfoglalást, de azért 1772-ben sinfalvi templomunkat, melyre 1731 óta áhítoztak, mégis elfoglalták. Az 1744. évi VII. t. c. csak a jogegyenlőséget biztosítja a katholikusoknak, de az 1752. évi I. t. c éle már egyenesen a protestánsok ellen irányul, mert ezeket egy régóta szabadon gyakorolt joguktól fosztja meg, midőn eltiltja a külföldi egyetemek látogatását — az adózó néptől összegyűjtött pénzen; csupán saját költségükön, vagy pártfogóik adományán engedi meg. Az a törekvés, mely az unitáriusokat a főbb hivatalokból rendre kizárta, az Alvinci-féle resolutio amaz intézkedésében Dr. Gól Kelemen: A kolozsvári unitárius kollégium története. 19
