Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
287 lasztását s a kormány tanács kiegészítését. József 1709 jan. 7-én azt válaszolta, hogy a választás az országgyűlés teendője, de a háborús idők nem alkalmasak megtartására. Azonban megengedte, hogy a 3 nemzetből és 4 vallásból egy 16 személyű kormányzótanács állíttassák be a legidősebb tag elnöksége alatt. De rendelte, hogy 16-nál többet jelöljenek, hogy azok közül választhasson. A rendek 32 egyént jelöltek, de csak a kath. és ref. jelöltek kinevezését ajánlták, a két unitáriusét ajánlás nélkül küldötték fel. József 1709 aug. 10 leiratában kijelentette, hogy ő a hitlevelet s az ország törvényeit meg akarja tartani s nemcsak a két vallásból, hanem az ág. evangélikusok és unitáriusok közül is 4—4-et nevezett ki. Tőlünk Biró Sámuelt, az erdélyi harmincadok főinspektorát, Sándor Gergely kancelláriai registratort, Mauer Gábort és Gidófalvi Gábort. Ez a kormányzótanács 1713 márc. 31-ig működött, mikor visszaállíttatott az erdélyi kormányzóság s ezzel helyreállt a régi alkotmányos állapot 1713-ban Kászoni János alkancellór az erdélyi kormányzószéknél ürességben levő állásokra javaslatot tesz s az unitáriusokról azt jelenti, hogy számok kevés, arisztokráciájuk hivatalért, rangért elpártolt, más vallásra tért s ajánlja nyilt elnyomatásukat, mert nincs pártfogójuk, kire támaszkodhatnának s a védekezésre képtelenek.1 Károly alatt a rekatholizáló egyházpolitika élén az „erdélyi püspök“ állott, mint a gubernium első tanácsosa. Alig tette be Mártonfi Erdélybe a lábát, megtámadta az a katholikusok egyháza alkotmányát, előbb a miénket, mint gyengébb felekezetét, azután a reformátusokét. 1718-ban rendeletet kaptunk, hogy „superintendensünket“ megerősítés végett választás után fel kell terjeszteni a királyhoz. Az A. C. előírta ezt a megerősítést, de nem a „superintendens“-ét, hanem a „püspökét“. A reformátusok észrevevén a fenyegető veszélyt, a Geleji kanonok ellenére kimondták a generalis nótáriusra a successiot. Így a püspök többé nem választatott, csak a főjegyző, ki a püspök halála esetén ennek helyére lépett. Az A. C. rendelkezése úgy szólt, hogy „akik a püspökségre megválasztattak, a fejedelemtől confirmáltassanak“. Ezután püsoöknek nem választottak senkit. A következő r. kath. püspök Antalfi János jelentést tett a királyhoz, hogy az akatholikusok engedelem nélkül templomokat, iskolákat építenek, püspökeiket nem terjesztik fel megerősítés végett, sokat vesznek át a r. katholikusok közül és a törvények közül sok sérelmes a r. katholikusokra. 1727-ben királyi rendelet hívja fel a guberniumot a kése-1 Jakab Elek: Az unitáriusoknak az ország 16 személyű kormányzótanácsából való kirekesztése. Kér. Magvető, 1875.
