Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
267 fenntartási alapjának, melyből a költségek vétetnek s mely egyedül hagyatott meg nekünk, az adakozó jó lelket mondja. És hozzáteszi: „Szeretni annyi, mint adni.“ Valóban igaza van Uzoni-Fosztónak s nekünk önkéntelenül tóiul tudatunkba a kérdés: vájjon unitárius híveink megértik-e hasonló sorsban vergődő kollégiumunk esdeklő szavait s méltók lesznek-e hitelődeink nagyszerű példamutatására ? 5. fejezet. A kollégium jóltevői. Megreszket a toll a kezemben, mikor a címet e fejezet élére írom. A meghatottságtól fájdalmas öröm hulláma önti el szivemet. Fájdalom azért, mert a kollégium 365 esztendős életében — az első százévet kivéve — csupa nélkülözésekkel és testi és szellemi sanyargatásokkal kellett küzdenie. De boldog öröm azért, mert e hosszú múlt tele van a szerető, mert áldozó szívek áldozatainak szakadatlan és felemelő sorozatával. A jóltevők között első János Zsigmond fejedelem, aki 1562-ben a kolozsvári dézmanegyedet a kollégium fenntartására adományozta. Ezt az alapító-levelet Báthori István 1571 dec. 17-én, Báthori Kristóf 1576 máj. 29-én és Bethlen Gábor 1626 szept. 1-én erősítették meg. Álljon itt az alapítólevél a későbbi fejedelemi megerősítésekkel együtt eredeti szövegében. János Zsigmond alapítólevele: Nos Joannes II. dei gratia electus rex Hungáriáé, Dalmatiae, Croatiae etc. Memoriae commendamus tenore praesentium, significantes quibus expedit universis: Quod cum fideles nostri domini regnicolae Transilvaniensem episcopatum Albensem una cum capitulo et omni fere statu ecclesiastico ante nostrum et sacrae quondam reginalis majestatis dominae matris nostrae observandissimae piae memoriae in hoc regnum ingressum paribus votis sustulerint et loco eorum scholas publicas, in quibus iuventus per doctos et linguarum peritos viros pie erudiretur, duobus in locis videlicet in civitate nostra Colosvariensi et oppido Székely-Vásárhely erigendas decreverint, et semel atque iterum nobis instantissime supplicaverint, ut nos quoque pro nostra gratia et munificentia regia iuxta piam hanc eorum intentionem scholas ipsas honesta provisione benigne ornare et locupletare dignaremur. Nos itaque cum ad obsequentem dominorum regnicolarum petitionem, tum vero studia iuventutis faventer promovere ac pauperibus et orphanis in Colosvar existentibus dementer subvenire volentes totalem et integram quartern decimalem Colosvariensem tarn vini, quam frumenti, et aliarum quarumlibet rerum decimanarum quae alias archidiacono Colosiensi cedebat et in arenda solida florenis 250 ducentis quinquaginta in monetis usualibus, singulis annis aestimari consueverat, ad praescriptam scholam Colosvariensem et in usum ac sustentationem pauperum et orphanorum iuxta benignam sacrae olim
