Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
265 minden részében kamatra kiadva, ami már magában nehézzé tette a kamatok bevételét. A jövedelem másik része a kollégium két sütőháza lett volna, de ezek keveset jövedelmeztek. Az évi bér 1790-ben 160 frt 8 p, 1791-ben 204 írt. De kiadás is volt ezekre s ezért a tiszta jövedelem sokkal kevesebb. A Körmöczi püspök által összeírt alapítványi könyvben 1750 óta a patrónusoktól Ígért sok tized és malomrész 1791 táján nagyrészben megszűnt. A Perc. Lib-ban 1791—94-ben csak Suki 500 írtja zsuki malmai szombati vámjában, Torockói Ferencné Tordai Zsófia alsójárai malma szombati vámjában 42 frt 84 p. és Hegedűs Áron 20 véka elegybúzájának 26 frt 40 p. értéke van feljegyezve. A kollektázás nem ment sokra s nem volt megbízható és állandó jövedelemforrás. Amit az esperesek ily cím alatt egy-egy zsinatra, vagy főtanácsra vittek, ritkán érte el a 200 frtot. 1797-ben 87'22, 1798-ban 15r57Vs, 1799-ben a kissárosi zsinaton 138 81, 1800-ban a léli főtanácson 71 *92, a kollégium építésére 169'43, a nyári főtanácson 1287U/2. 1803-ban a csikszentmártoni zsinaton a „fővebb“ iskolák részére 150'37, 1805- ben a téli főtanácson 107 mfrt 18 pénz, 1807-ben az ádámosi zsinaton 186*88 frt volt a kollekta. A kollégium egész évi jövedelme 1791-ben csak 1355 frt 40 p. volt, 1792-ben csak 676 frt 8OV2 p. A kollégiumnak ilyen silány anyagi helyzetében a Suki alapítványa lehetővé tette, hogy Horváth Ferenc főgondnok erélyes felszólalására az 1793. évi jan. főkonz. a tanári fizetéseket 50—50 írttal javítva 300 frttal emelte, azután még több ízben is, mert a fizetésemelés sohasem tudott lépést tartani a drágaság emelkedésével. 1794 ben a szegény papok, özvegy papnék és szegény tanulók sorsának javítása kerülhetett sorra, 1800-ban a kollégium felépítése, Kolozsvárt egy tanári, Tordán a rektori ház s Keresztúrt az iskola építése. Horváth Ferenc főgondnok is megemlékezik végrendeletében (1788 márc. 21, pótlék 1793 dec. 21-én és 1794 jul. 25-én) „csaknem utolsó állapotra jutott collegiumunk tanárai fizetéséről s e célra 300 frtot hagy, melynek míg kifizethetné, kamatját adja s utódait „Isten nevére kényszeríti“, hogy ők is a kollégium állapotát segítsék, erősítsék. Áz utolsó pótrendeletben a zsuki egész jószág, Felsőszovát és a kötelendi portio minden gabona, bor és malom hasznának „igaz harmincadét“ hagyja a kollégiumnak. Utódai a főkonzisztóriummal történt megegyezés alapján 1848-ig minden évben 100 véka búzát küldöttek Kolozsvárra, mit a tanárok egymás között felosztottak. 1848 után pedig pénzzel örökre megváltották. Az 1811. évi devalvatio s más kedvezőtlen viszonyok olyan bizonytalanságba hozták
