Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
252 detni, akik rosszindulatból ne akadályozzák meg az építést. Ha a szemlét előbb megtartanák, fundusnak mutassa ki mindazt, ami a cassában van s ügyeljen, hogy a bizottság csak a fundusról s az építendő egyemeletes kis épületről tegyen jelentést, a már készenlevőről ne, melyre nincs exmissioja. A megejtett szemle alapján a városi tanács kedvezően nyilatkozhatott, mert a gubernium 1781 ápr. 20-án azt írja a püspöknek, hogy ő felsége márc. 28-án megengedte a kollégium javítását és kiépítését, de úgy, hogy az építkezésből az adózó népre teher ne háruljon. Horváth főgondnok május 8-án írt az espereseknek, hogy „a hátramaradt, de a haladásra most legalkalmasabb időt ért tudománynak seminariumát egészen oly karba állíthassuk, hogy a történhető viszontagságosabb idők is vagy minket, vagy succesorainkat ne terheljenek, kéri őket, hogy a patronusokat, immunis embereinket, a papi rendet, eklézsiáinkat „magok személyök szerint“ járják el, Ígéreteiket, adományaikat gyűjtsék össze a zsinatig, amely az építés módját meghatározza, amit még a nyáron el akarnak végezni s erre kell legalább 3000 frt. De zsinatot nem tarthattak II. József tilalma miatt s az építésről nem határozhattak. 1782 ápr. 13-án az esperesekhez írt levelében méltatlankodik, hogy az építés ügyében semmi sem történt s szent vallásunkhoz való buzgóságukra kényszeríti őket, hogy gyűjtsék az adományokat, az eklézsiákat osszák 3 osztályba, 10—6—3 irtot fizetők, ilyen arányban fizessenek a papok is 6-4—2, a mesterek 3—2—1 frtot. Az építés azonban elmaradt, mert közben II. József a kollektázást is megtiltotta s most a tanárok fizetése, Pákei József és Márkos György külföldi akadémisták költségei, a sérelmek orvoslása végett Bécsbe küldött két követ kiadásai mind a nemesség és a belső emberek adományaiból teltek s a kassza üres volt. 1791—92-ben megkapta az egyház a Sukihagyományt, melynek ügyét tisztázván, az 1795. évi főtanácson a főgondnok sürgetni kezdi az építés megkezdését. Erre most már még nagyobb szükség volt, mert a sikátor felőli keleti oldalon a faszobák annyira sülyedtek a tégla-alap miatt, hogy „az ablakokon nemcsak a kutyák kukucskáltak be, hanem a békák is beugráltak“. A konzisztórium látta az építés szükséges voltát, de akkor volt építés alatt a templom s az állások miatt elhalasztotta az építést. 1798-ban a főtanácson megint sürgette az építést, mire a szükséges pénz felvételét meghatározták. Végre az 1800 jan. 28. főtanács az építésre bizottságot küld ki a főgondnok és püspök elnöksége mellett Szent-Iványi Sámuel, a kollégium felügyelő gondnoka, Bartha Mózes, Ágoston Márton, Pákei János és József és Nagy Zsigmond tagokból. A bizottság előterjesztésére a repr. konzisztórium ápr. 20-án meg-
