Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)

III. rész: A magyar-utcai iskola

241 7. Az dioecesisek kurátorai az esperessel együtt az eklé­zsiák jövedelmére vigyázzanak, azt szaporítsák, az eklézsiák jövedelmit vagy adósságit jó securitasban hagyják; eklézsiák kurátor itól az esperesek esztendőnként számot végyenek, ha kívántatik, a dioecesisek kurátori is segítséggel legyenek; mely inspektoroknak administratiojokra is vigyázzon a főkurátor. Egy­szóval valamit ezen konzisztorium szent religiónknak emolu­­mentumára ecclesiastica directioban occurálható difficultások­­nak orvoslásában feltalálhat, arra authoráltatik. A supremum consistorium szervezésének körülményei és neve is helytelen világításban állanak előttünk. A szervező határozat két néven említi ezt a testületet. Egyik a fenti, másik ecclesiastico-politicum consistorium. A főkonz. jegyzőkönyvének tárgymutató-készítője consistorium seculare néven említi. Mind­három névnek megvan a maga alapja. Supremum azért, mert van egy sanctum generale consistorium, amelytől meg kell különböztetni s mert elnöke a supremus curator. Ecclesiastico­­politicum azért, mert egyházi és világ; tagokból áll, amit a névnek ez a jelzője akar kifejezni. És seculare azért, mert világi emberek nagyobb részben a tagjai. Hogy kezdetben e neveket felváltva használják, az érthető egy új s ennélfogva szokatlannak mondható szervezetnél. Hangsúlyoznom kell, ami eddig a kutatók figyelmét kikerülte, hogy világi uraink 1718. évi kezdeményező lépése következtében már voltak ugyan fő­gondnokaink és inspektor-kuratoraink, de ezek nem voltak az egyházi alkotmány szerint megválasztva s törvényes fórum által elismerve. Jóformán azt is mondhatnók, hogy az egyházi al­kotmány sáncain kívül lelkűk buzgóságától hajtva vállalkoztak az egyház és iskolája megmentésére. Hiszen eddig nem volt olyan testület szervezve, melynek ezek az urak törvényesen megválasztott tagjai lehettek volna. Ezzel a supremum consis­­toriummal lép be a világi elem első ízben az egyházi életbe és vesz részt a közigazgatásban. Ismételten kifejezték azt a gon­dolatot, hogy ez a szervezet nem lépett életbe. Ez a felfogás onnan táplálkozik, hogy a supr. cons.-nak nem maradtak fenn jegyzőkönyvei. A supr. cons.-nak sem ideje, sem helye, sem ügyviteli formaszerűségei, sem határozatképessége nincsenek meghatározva a szervező határozatban. Csak annyi van mondva: „akik összegyűlhetnek kivált országgyűlése alkalmával“. Ez az alkalom azonban jegyzőkönyvek írására nagyon alkalmatlan. Aztán mentési munkálatoknál a jegyzőkönyv az intézésnek nem módja és eszköze, hanem akadálya. Azt se felejtsük, hogy III. Károly alatt e szervezés óta csak egy országgyűlés volt Kolozsvárt 1729—30-ban s Mária Terézia alatt egy sem. Azok Bécsben, vagy Szebenben tartattak. Tehát azért kétségbe Dr. Gál Kelemen : A kolozsvári unitárius kollégium története. 16

Next

/
Thumbnails
Contents