Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
212 Szent-Ábrahámi 1716 febr. 27-én Juris prudentiae et geographiae praeficitur“, melyekről a főnök azt jegyzi meg, hogy e leckéket a mi kollégiumunkban eddig nem hallgatták (lectionibus hactenus in collegio nostro inauditis). Máj. 22-én (Fasc. IV. 174.) a jog és történelem tanárának mondják. 1716 nov. 14-én (Fase. IV. 193) befejezi a világtörténelmet s kezdi a geográfiát, „quae históriáé etiam initium dederat“. Nov. 27-én (Fase. IV. 19.1.) az egyetemes és természetjog (jus naturae) tanfolyamát fejezi be. A főnök összegezvén az 1716. „katasztrofális“ esztendő eseményeit (Fase. IV. 198.), megelégedetten állapítja meg, hogy ez évben senki közülünk hitehagyó nem volt, a katholikusok közül 4-en jöttek át mihozzánk. És három új tudományt kezdettek nálunk ez évben tanítani: a jogtudományt, egyetemes történelmet és geográfiát és a többi leckék is szorgalmasan folytak. A társaságot a pálmához hasonlítja, amely a saját terhe alatt nő. 1720 májusában (Fase. IV. 243.) a főnök a kollégiumot lyceumnak, Szent-Ábrahámit professor ordinariusnak mondja. De máskor meg az intézet dispersum collegium s az ifjúság dispersa juventus (Fase. IV. 231. 242.). 1720 jun.-ában a főnök a társaságot „jobb rendbe akarván hozni“ Phylipovich exaktorral piagát vétet, minthogy a latin nyelv tanítása nemcsak elaludt, hanem meg is szűnt, mióta a piaci iskolából ki kellett költözniök. Az exaktor lesz tanítója a parvisták, declinisták, etimologisták és sintaxistáknak is, mert a tanulók csekély száma miatt, kik mindössze 45-en voltak, nem lehetett s nem is kellett jobban intézkedni „certas ob rationes“ (Fasc. IV. 246.). 1721 jan. 9-én (Fase. IV. 257.) az igazgató rendeletére a főnök kezdi tanítani a metafizikát. 1721 febr. 3. az igazgató kezdi az astronómiai chronológiát (Fasc. IV. 258.). 1722 jul. 11 én befejezte a fizikai kurzust. (Fasc. IV, 281.), dec. 15-én a gyakorlati geometriát (Fasc. IV. 290). 1725 jan. 23-án (Fasc. IV. 339.) Nagy István exaktor kezdi tanítani nyilvánosan az arithmetikát, máj. 25-én Vissovatius a kozmográfiát (Fasc. IV. 367.). 1726 jun. 17-én (Fasc. IV. 369.) tanítani kezdi az igazgató az oratoriát, a szenior a theologiát, melyet Szent-Ábrahámi állított össze, Tóbis János az ars poeticát, Újszékelyi Sámuel a logikát. Szept. 3-án az igazgató kezdi a theologiát (De religione Christiana secundum unitarios) és a kísérleti eklektikus fizikát, a szenior az eloquentiát, Tóbis folytatja az ars poétikát. Járai Péter exaktor a sintaxisták és etimologisták, Tanka Gergely a parvisták kollaboratora. És így megy ez hosszú időn keresztül: köztanítók, külföldön nem járt emberek tanítanak nyilvánosan a felső tagozaton, mert az igazgató, akinek egyedül egy megszületni akaró, vajúdó világot kellett hordania igazán Atlaszi vállán, úgy segített magán, ahogy az adott körülmények között lehetett.
