Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 1. (Kolozsvár, 1935)
III. rész: A magyar-utcai iskola
213 1737 utolsó napján javul egy kicsit a helyzet, mert Ágh Istvánt lector scholae ac professor philosophiaenak nyilvánítják (Fasc. IV. 589.) s két és fél év múlva megint, mert 1740 okt. 9-én 4 évi külföldi tanulás után hazaérkezik Pálfi Benjámin (Fasc. IV. 618.) s 1741 július 8-án collegii professor item linguarum et matheseosnak (Fasc. IV. 679.) választják. De 1747-ben Ágh hébert és görögöt, Pálfi a „sanior philosophiát“ tanítja s mikor Ágh Szent-Ábrahámi halála után 1758 ápr. 6-án igazgatónak választatik s a filozófia Pálfi kezére kerül, a főnök mégis azt jegyzi meg: sic defit vividum philosophiae stúdium. Ugyanazon évben Fejérvári Sámuel lelkészt a filológia tanárának iktatják be, de a papságot is megtartja. Ágh igazgató 1760 dec.-ében elrendeli (Fasc. V. 208 ), hogy az alsóbb osztályok, amikor felsőbbekbe léptettetnek elő, nemcsak elbúcsúzzanak és köszönetét mondjanak a köztanítóknak; hanem azok, akik az ora~ toriából lépnek fel a nyilvános leckékre, a búcsút és köszönet kifejezését igazoló bizonyítványt is mutassanak be az igazgatónak. A tanulmányok rendjében nagy változást okozott Mária Terézia rendelete, melyet 1773 aug. 18-án adott ki a német nyelv tanításáról. Ennek részleteit 1. egy külön fejezetben. A katholikus iskolák rendjét a Ratio szabályozza. A kath. iskolákat a gubernium kebelében a kath. püspök elnöklete alatt külön bizottság kormányozza, mely hova-tovább mind önállóbbá lesz, mert felterjesztései nem a gubernium, hanem a gubernátor útján mennek. Ez a bizottság Bécsből kapta a parancsokat. A kath. iskolák a jezsuiták vezetése alatt állottak. 1773-tól a rend kitiltása után megindul reformjuk a bécsi egyetemi gimnázium tanterve alapján, de nehezen halad a német nyelv nemtudása miatt. Később tantervül szolgálhatott volna a Ratio és a Norma, de ebből kevés valósult meg. A reformátusok 1769-ben Marosvásárhelyt tanügyi bizottságot szerveznek, rendszerbe foglalják addig részletekben kiadott tantervi útasításaikat s megalkotják a nyolcosztályú középiskolát. A szász gimnáziumok 1758. évi szervezete a pietizmus eszmeáramlatában gyökerezve bővíti a felső tagozaton a theológiai és filozófiai tanulmányokat, reáliákat visz be, német ékesszólást és költészettant tanít akkor, mikor mi plágával s minden más módon üldözzük a magyar szót; és külön német osztályt állít azok számára, akik nem akarnak latint tanulni. Nálunk a helyzet az, hogy tanulmányok tekintetében akkor, mikor Szent-Ábrahámi jóformán egyedül hordja az egész egyház és a kollégium összes szellemi terheit s egyedül kell védekeznie az ellenünk irányuló ellenszenv egyházpolitikai és társadalmi rohamai ellen, magára minden tantervi reform nél-
